Cs. Horváth Tibor (Cs. Horváth Tibor)

Született: 1925 Meghalt: 1993 - élt 68 évet

Általános adatok

Munkák
Nemzetiség
-
Készítő URL
-
Élettörténet
Horváth Tibor a Mûvelõdési Minisztériumban dolgozott, amikor 1955-ben munkakapcsolatba került Gugi Sándor grafikussal. Gugi már korábban is rajzolt képregényeket, és meggyõzte Horváthot, hogy az amerikai Classics Illustrated mintájára híres regényeket készítsenek el képes történetek formájában. Mindketten úgy gondolták, hogy azzal az ürüggyel rá lehetne beszélni lapok szerkesztõit képregények megrendelésére, hogy a képregény-változat mintegy reklámozná a „valódi” irodalmi mûveket, és ezzel az olvasás elterjedését szolgálná. Bár eleinte kétkedve fogadták jelentkezésüket, hamarosan elkészülhettek az elsõ képregényeik, amelyeket Horváth írt és Gugi rajzolt. Ezek olyan lapokban jelentek meg, mint az Új Világ, a Szabadságharcos (majd Szabadság) és a Po Sztrane Szovetov.

Ahogy szaporodtak a lehetõségek, további rajzolókat is bevontak a munkába, elsõként Zórád Ernõt és Korcsmáros Pált. Zórád rajzolta meg a Pajtásnak a Winnetout, az elsõ szóbuborékos magyar képregényt. Korcsmáros révén pedig az 1957-ben induló Füleshez is bejutott Cs. Horváth (idõközben egy névazonosság kiküszöbölésére vette fel nevébe az elõtagot), és innentõl kezdve egészen 1990-ig folyamatosan jelentek meg munkái a rejtényújságban. A Pajtással ugyan csak 1960-ig tartott a kapcsolat, de Cs. Horváth talált más megjelenési lehetõségeket, például a Képes Nyelvmesterben és a Lobogóban, 1959-tõl pedig a Népszavában, ahol eleinte Gugi, késõbb Sebõk Imre, 1974-tõl pedig Fazekas Attila illusztrálta a történeteit. Számos képregénye jelent meg a Magyar Ifjúságban is.

Cs. Horváth a forgatókönyvek írása mellett egyre inkább a magyar képregények menedzserévé is vált. Minden lehetõséget kihasznált arra, hogy a már létezõ mûveket újraközöljék, akár áttördelt formában is, illetve számos külföldi megjelenést is el tudott intézni csereüzletek keretében, az úgynevezett szocialista országok lapjaiban. Utóbbi tekintetben különösen a volt NDK-ban járt sikerrel. Miután 1973-ban Zórád Ernõ szakított vele (bár késõbb még dolgoztak együtt), és saját maga írta a forgatókönyveit, Sebõk Imre betegsége miatt már nem bírta a tempót, Korcsmáros Pál pedig 1975-ben meghalt, Cs. Horváth még gyakrabban nyúlt az újraközlés eszközéhez, illetve a korábban elkészült képregényeket is nem egyszer megrajzoltatta más grafikussal is, ugyanazon forgatókönyv alapján. A hetvenes évek második felétõl kezdve már szinte kizárólag Fazekas Attilával és kisebb mértékben Sarlós Endrével dolgozott.

Az 1980-as években több képregényét külön füzetben is megjelentette a Füles akkori kiadója. Az igen magas példányszámnak köszönhetõen ezek a mai napig viszonylag könnyen fellelhetõk bolhapiacokon, képregénybörzéken.

A rendszerváltással számos korábbi megjelenési lehetõségnek vége szakadt, és az 1993-tõl az új tulajdonoshoz került Fülesben nem tartottak már igényt Cs. Horváth munkájára.

2004 óta a Korcsmáros Pál és Sebõk Imre életmûsorozatban, valamint a Fekete-Fehér Képregénymúzeum különbözõ szerzõket bemutató köteteiben jelennek meg újra a Cs. Horváth Tibor forgatókönyvei alapján készült képregények.

forrás: wikipédia

Cs. Horváth Tibor képregényei

Hozzáadva: 2005-10-31 15:09:28 Módosítva: 2014-09-15 14:19:08