Fazekas Attila (Fazekas Attila)

Született: 1948. július 25. Keszthely, Magyarország - 68 éves

Fazekas Attila
11. Képregényfesztivál, 2015.05.10, © yuyu

Általános adatok

Nemzetiség
magyar
Készítő URL
Élettörténet
Fazekas Attila már fiatalon kitűnt rajzolói tehetségével, munkáit kiállították, Dumas Három testőre alapján készült amatőr képregénye pedig folytatásokban jelent meg az iskola faliújságján. Sikertelen felvételi vizsgák után különböző területeken próbálkozott, kihasználva többek között sportolói kvalitásait, amikor kaszkadőrként dolgozott. Közben továbbra is rajzolt, és 1969-ben felköltözött Budapestre, ahol úgy érezte, nagyobb eséllyel tudna bekerülni valamelyik újsághoz. Első karikatúrái a Magyar Ifjúságban jelentek meg, majd a lap egyik szerkesztője beajánlotta Zórád Ernőnek, akinél egy ideig asszisztensként dolgozott olyan képregényeken, mint a Blood kapitány és a Lázadás a Bountyn. Első saját képregénye 1972-ben jelent meg a Pajtásban: Az újvári kaland Vak Bottyán egy korai fegyvertényét meséli el. Ebben az időben ismerkedett meg a számtalan forgatókönyvet író és a magyar képregény útját minden téren egyengető Cs. Horváth Tiborral, aki először a külföldi megjelenések előkészítésébe vonta be, és vele egészíttette ki Zórád, Korcsmáros és Sebők rajzait, hogy az eredetitől eltérő formátumokhoz igazítsa. Amikor pedig 1974-ben Sebők Imre már nem bírta a tempót, és új rajzolóra volt szükség a Népszavában megjelenő képregényekhez, Cs. Horváth Fazekast ajánlotta. Innentől kezdve számít főállású képregényrajzolónak.

A hetvenes években a Pajtáson és a Népszaván kívül főleg a Fülesben és a Pesti Műsorban jelentek meg Fazekas képregényei. Mint a korszak más alkotói, ő is szinte kizárólag irodalmi művek adaptációit készíthette ekkor: a klasszikus magyar szerzők közül főleg Jókai Mór, a szórakoztató irodalomból Jules Verne és Karl May regényeit kerítette sorra, de már ekkor is több tudományos-fantasztikus történetet illusztrálhatott.

1980-ban jelent meg első önálló képregényfüzete, a Focisuli, amelyet Szabó Illés írt. Nem sokkal ezután kezdte el az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó a legnépszerűbbnek ítélt, eredetileg heti folytatásokban kiadott képregényeinek a gyűjteményes megjelentetését különböző sorozatcímek alatt (Teljes képregény, Klasszikusok képregényadaptációja, Filmsikerek képregényben). Mi több, a sikerfilmek alapján készült képregényeket gyakran már eleve ebben a formátumban és igen magas példányszámban adták ki.

Fazekas 1988-ban hozta létre saját lapját, a Botondot, és ebben már saját figurái játszották a főszerepet. A Botond eleinte igen népszerűnek bizonyult, ám terjesztési problémák és az erősödő konkurencia miatt 1993-ban, a 9. szám után leállt. Ekkor már többnyire Fazekas korábbi képregényeit jelentette meg benne újra.

A rendszerváltást követően két új irányba is elindult Fazekas: a saját kiadású Szexi magazinban egyik fő erősségét kihasználva gyönyörű nőket színre vivő erotikus képregényeket készített, míg az Új Magyar Hírek számára a magyar történelemből merített témákat illusztrált. Mivel a Szexit reményei ellenére két szám után kénytelen volt abbahagyni a gyér eladások miatt, a kilencvenes években is folytatta a munkát a Füles, a Népszava, a Szabadföld és a Fülesbagoly számára.

Külföldi bérmunkával is próbálkozott ebben az időben Fazekas, akinek a képregényeiből korábban sokat átvettek az akkori baráti országok: 1991-ben a német Bastei kiadó megbízásából készített Ghostbusters (Szellemirtók) képregényeket.

1996-ban ismét lapalapítással próbálkozott, ám a Képes Krónika csak egyetlen számot ért meg. 1999-ben Fazekas rajzolta a Neo együttes Persuaders című számának a klipjébe ágyazott képregényt.

2004-ben a Sárosi Kiadó segítségével újraindult a Botond, ám az új széria első két száma után Fazekas ismét saját maga kellett, hogy vállalja az újság kiadásának a költségeit. A lap azóta ritkán, de folyamatosan megjelenik, 2007-ben összesítésben 14 számnál tartott. Az új folyam alcíme már "Történelmi képregény magazin".

2006-ban az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából Bán Mór forgatókönyve alapján Fazekas készítette el az első magyar "ötvenhatos" képregényt, amelyet a Képes Kiadó jelentett meg önálló kötetben, és egy évvel később részét képezte a "Kép, regény, szabadság" kiállításnak is. 2007-ben indult a Gemini-jelentés című képregény, amely egyben Fazekas első, könyvesbolti terjesztésben is kapható munkája.

2008-ban a Magyar Képregénykiadók Szövetsége egy szakmai zsűri szavazása alapján Alfabéta-díjban részesítette Fazekas Attilát a legjobb, 2007-ben megjelent új magyar képregényért a 20 oldalnál hosszabb művek kategóriájában.

Fazekas munkáit számos alkalommal állították ki, és állandó résztvevője a 2004 óta rendszeressé vált kollektív képregényes tárlatoknak, így a Helsinkiben, Tallinnban és a margit-szigeti Holdudvar galériában bemutatott "Frame Up" kiállításnak is. Aktív tagja a magyar képregényes közösségnek, gyakran vesz részt képregényes témájú kerekasztal-beszélgetéseken, több pályázat zsűrijébe is meghívták. Saját standdal jelenik meg minden fontosabb képregényes rendezvényen, mint például mind a négy eddigi magyar képregényfesztiválon, a Hungarocomixon és börzéken, ahol mindig szívesen dedikálja munkáit.

Fazekas Attila a képregényrajzoláson kívül több tucat könyvet is illusztrált, köztük egy Tarzan-sorozat első tíz kötetét, valamint az Unikornis Kiadó ifjúsági sorozatát.

forrás: wikipédia

Fazekas Attila képregényei

Hozzáadva: 2005-10-31 15:09:28 Módosítva: 2015-05-12 00:03:40