Született: 1930. szeptember 28. Kolozsvár - 88 éves

Általános adatok

Nemzetiség
-
Készítő URL
-
Élettörténet
Rusz Lívia 1930 szeptember 28.-án született Kolozsváron.
1949 és 1955 között az Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskola festészeti tanszakán Miklósi Gábor és Kovács Zoltán tanítványa.
„A mai lecke” címû diplomamunkáját (melyen egy beteg kislányt látogatnak meg a pajtásai) az 1955-ös varsói VIT-re (fiatalabb olvasóknak: Világifjúsági Találkozó, „négyévente megrendezendõ kiemelkedõ jelentõségû politikai, kulturális, antiimperialista rendezvény” – a szerk.) delegálják, melyet a román kormány megvásárol.
Tanulmányai elvégzése után 1955-tõl 1958-ig tanársegédként dolgozik a fõiskolán.
1958-tól a Napsugár nevû erdélyi gyermeklap állandó külsõ munkatársa, aminek harminc éven keresztül készíti mûvészi grafikáit, címlapjait, képregényeit. Legelsõ képregénye is itt jelenik meg A két nagyokos címen 1959-ben.
Az 1963-as Pionírban realista stílusban készíti el a Tûz Bábolna hegyént, de nem ez a fajta ábrázolásmód áll közel hozzá.
1964-ben Fodor Sándorral teremtik meg Csipike, a törpe figuráját, aki a két (1964-es és 1968-as) képregény-változat során egészen a 2000-es újrafestett könyvváltozatig jelentõs metamorfózison esik át.
1965–tõl napjainkig számtalan kiadást ér meg az öt történet. Több nyelvre lefordítják, képregény, bábjáték, színdarab készül Csipike kalandjaiból.
A román képregényes színtéren Rusz Lívia 1966-ban mutatkozik be A furulya és kancsóval az Arici Pogoniciben, és az Óz, a nagy varázslóval a Cravata Rosieben.
1967-ben a Luminitában Kio, a majom történetei szórakoztatják a gyerekeket, a Cutezatoriiban pedig a Dan Buzdugan címû kalandos történet veszi kezdetét.
Bár a Cutezátorii a magyar nyelvû Jóbarát román megfelelõje, mégsem azonos beltartalommal jelenik meg a két újság. Rusz Lívia képregényhõse, Dan Buzdugan (magyarán Buzogányos Dani) mindkét lapban debütál.
Rusz Lívia nemcsak a Napsugárba és a Hazánk sólymaiba rajzol, hanem ezek román megfelelõibe: a Luminitába és a Soimii Patieibe is, ahol más és más képtörténeteket közölnek tõle.
Az Arici Pogoniciben elkezdõdnek Mac kalandjai, melyekbõl 1967 és 1976 között számtalan képsorozat készül. Lucia Olteanu írónõvel karöltve Rusz Lívia megteremti Mac (Mákvirág, a kacsa) és Cocofifi (Kokó, avagy Maki Majom) figuráját. Az összegyûjtött történeteket késõbb négy albumban adja ki az Ion Creanga könyvkiadó.
1970: Aventurile lui Mac Magyarul: Mákvirág kalandjai (1972)
1973: Zambiti va rog! Magyarul: Tessék mosolyogni! (1974)
1974: Bilete pe adresa prienetilor mei Magyarul: Mákvirág legújabb kalandjai (1980)
1978: Hai in Luna (*Gyerünk a Holdra!*) Magyarul nem jelent meg!
A Jules Verne regénye nyomán készült Kétévi vakáció 1968-ban jelenik meg a Napsugárban, míg 1970-ben a grafikus A turbános titka címmel Kempelen Farkas sakkautomatájának történetét dolgozza fel ugyanitt.
Az 1968-as montenegrói fesztiválon Anya gyermekével címû festményével szerepel, míg a bratislavai biennálén ezüstérmet kap az 1970-es év legszebb könyvéért.
Meghívják az 1972-es, 73-as, 74-es, 77-es bolognai kiállításra és könyvvásárra is.
Festményeivel a „Cintarca Romaniei”, azaz Megéneklünk Románia nevû fesztiválon 1977-ben a harmadik helyet, 1981-ben a második helyet éri el.
1977-ben õ készíti el az év legszebb könyvét, míg 1979-ben Déván az olvasók díját nyeri el.
Juliu Ratiu találja ki Avi, a kis rózsaszín repülõ figuráját, mely 1976 és 1979 között az Arici Pogoniciben, késõbb pedig utódlapjában, a Soimii Patrieiben jelenik meg.
1980-ban a Napsugár és A haza sólymai gyermeklapokban végzett munkásságáért országos díjat kap.
A Creangán kívül dolgozik a Dacia, a Kriterion, az Editora Musicala kiadónak, és többek között elkészíti Ion Creanga összes meséinek és Batzaria Aranymeséinek illusztrációit, J.M. Barrie: Peter Panját, Tolkien: Hobbitját és Robert Browning meséjének, A hamelni furulyásnak a rajzait.
A legjobb és legeredetibb román grafikusmûvészként aposztrofált Rusz Lívia 1987 januárjában a tarthatatlanná vált állapotok végett „egy láda könyvvel és egy vagon reménnyel” Magyarországon telepedik le.
Találomra megy be az Origo-Press Könyvkiadóhoz, ahol azonnal szerzõdést ajánlanak neki.
A „Nem mind arany, ami fénylik” címû, negyven oldalas színes képregény forgatókönyvét is maga írja. Az 1987-es elsõ albumot egy évre rá követi a második, a Miskati közbelép, ahol folytatódnak a fõhõsök kalandjai.
A Polygon Kiadó 1990-ben adja ki Oscar Wilde meséit, A boldog herceget, melyet Rusz Lívia illusztrál, de a nevét nem tüntetik fel a könyvben.
1990-ben jelenik meg a Zengõ ABC, a Z’Zi Labor együttes hangkazettájával kiegészített képeskönyv, melybõl több mint 100.000 példányt adnak el.
Az 1974-es, Romániában megjelent Hauff mesék egy részét újradolgozza, és 1989-ben megjelenik A kõszív, és nem sokkal utána A szarvastallér legendája.
Benedek Elek meséi két kötetben jelennek meg. A Világszép Nádszál kisasszony két kiadást ér meg, míg a Többsincs királyfi már a hetedik kiadásánál tart.
1998-ban keresi meg a grafikust Kiss Ferenc képregénygyûjtõ és forgatókönyvíró, hogy szeretne együttdolgozni vele. A Kis Füles részére közösen elkészítenek két Szekfü Sanya sztorit, és a Prométheusz, a rosszmájú jótevõ címû történetet.
Ezzel párhuzamosan a Dörmögõ Dömötörben hét részes, színes képregénysorozat fut, mely Kalamajkáról, az ûrmanóról szól, és amit Cser Gábor, a lap fõszerkesztõje jegyez.
Ezidõtájt a pécsi Alexandra Könyvkiadó úgy dönt, hogy új képeskönyveket készíttet a grafikusmûvésszel.
Rusz Lívia aprólékos mûgonddal újrafesti az összes Csipike illusztrációt, majd megjelenik Bajor Andor: Egy bátor kisegér viszontagságai címû meseregénye is.
2000-ben Tamási Áron: Hûséges Mártonkája zárja a sort.
Rusz Lívia így vall magáról: „ A megõrzõkhöz tartozónak érzem magam, becsülve a mûvességet, ami mögött komoly mesterségbeli tudás is rejlik, aminek mondanivalójával azonosulni is tudok. Nem próbáltam, de nem is akartam az éppen divatosnak mondott mindig megújulni akarók soraiba kerülni.
Keresgéltem a magam útját, amin képességeim szerint menni tudok, mind a piktúrámban, mind a könyvgrafika terén. A mesék világa, a könyvillusztráció járható útnak bizonyult elõttem, igyekeztem lehetõségeimhez mérten helytállni és sok kicsi olvasó emberkének örömet szerezni. Ez néha sikerült is, ezért érdemes volt dolgozni, az életemnek értelmet adott.”

Összeállította: Kiss Ferenc
Fenti életrajtz egy 4 odlalas interjúval együtt a Panel 4. számában jelent meg.

Rusz Lívia képregényei

Hozzáadva: 2005-10-31 15:09:28 Módosítva: 2008-05-03 22:58:19