Rusz Lívia

Született: 1930. szeptember 28. Kolozsvár Meghalt: 2020. február 25. - élt 89 évet

Általános adatok

Nemzetiség
magyar
Készítő URL
-
Élettörténet
Rusz Lívia 1930 szeptember 28.-án született Kolozsváron.
1949 és 1955 között az Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti tanszakán Miklósi Gábor és Kovács Zoltán tanítványa.
quot;A mai leckequot; című diplomamunkáját (melyen egy beteg kislányt látogatnak meg a pajtásai) az 1955-ös varsói VIT-re (fiatalabb olvasóknak: Világifjúsági Találkozó, quot;négyévente megrendezendő kiemelkedő jelentőségű politikai, kulturális, antiimperialista rendezvényquot; - a szerk.) delegálják, melyet a román kormány megvásárol.
Tanulmányai elvégzése után 1955-től 1958-ig tanársegédként dolgozik a főiskolán.
1958-tól a Napsugár nevű erdélyi gyermeklap állandó külső munkatársa, aminek harminc éven keresztül készíti művészi grafikáit, címlapjait, képregényeit. Legelső képregénye is itt jelenik meg A két nagyokos címen 1959-ben.
Az 1963-as Pionírban realista stílusban készíti el a Tűz Bábolna hegyént, de nem ez a fajta ábrázolásmód áll közel hozzá.
1964-ben Fodor Sándorral teremtik meg Csipike, a törpe figuráját, aki a két (1964-es és 1968-as) képregény-változat során egészen a 2000-es újrafestett könyvváltozatig jelentős metamorfózison esik át.
1965-tõl napjainkig számtalan kiadást ér meg az öt történet. Több nyelvre lefordítják, képregény, bábjáték, színdarab készül Csipike kalandjaiból.
A román képregényes színtéren Rusz Lívia 1966-ban mutatkozik be A furulya és kancsóval az Arici Pogoniciben, és az Óz, a nagy varázslóval a Cravata Rosieben.
1967-ben a Luminitában Kio, a majom történetei szórakoztatják a gyerekeket, a Cutezatoriiban pedig a Dan Buzdugan című kalandos történet veszi kezdetét.
Bár a Cutezátorii a magyar nyelvű Jóbarát román megfelelője, mégsem azonos beltartalommal jelenik meg a két újság. Rusz Lívia képregényhőse, Dan Buzdugan (magyarán Buzogányos Dani) mindkét lapban debütál.
Rusz Lívia nemcsak a Napsugárba és a Hazánk sólymaiba rajzol, hanem ezek román megfelelőibe: a Luminitába és a Soimii Patieibe is, ahol más és más képtörténeteket közölnek tőle.
Az Arici Pogoniciben elkezdődnek Mac kalandjai, melyekbõl 1967 és 1976 között számtalan képsorozat készül. Lucia Olteanu írónővel karöltve Rusz Lívia megteremti Mac (Mákvirág, a kacsa) és Cocofifi (Kokó, avagy Maki Majom) figuráját. Az összegyűjtött történeteket később négy albumban adja ki az Ion Creanga könyvkiadó.
1970: Aventurile lui Mac Magyarul: Mákvirág kalandjai (1972)
1973: Zambiti va rog! Magyarul: Tessék mosolyogni! (1974)
1974: Bilete pe adresa prienetilor mei Magyarul: Mákvirág legújabb kalandjai (1980)
1978: Hai in Luna (*Gyerünk a Holdra!*) Magyarul nem jelent meg!
A Jules Verne regénye nyomán készült Kétévi vakáció 1968-ban jelenik meg a Napsugárban, míg 1970-ben a grafikus A turbános titka címmel Kempelen Farkas sakkautomatájának történetét dolgozza fel ugyanitt.
Az 1968-as montenegrói fesztiválon Anya gyermekével című festményével szerepel, míg a bratislavai biennálén ezüstérmet kap az 1970-es év legszebb könyvéért.
Meghívják az 1972-es, 73-as, 74-es, 77-es bolognai kiállításra és könyvvásárra is.
Festményeivel a quot;Cintarca Romanieiquot;, azaz Megéneklünk Románia nevű fesztiválon 1977-ben a harmadik helyet, 1981-ben a második helyet éri el.
1977-ben ő készíti el az év legszebb könyvét, míg 1979-ben Déván az olvasók díját nyeri el.
Juliu Ratiu találja ki Avi, a kis rózsaszín repülő figuráját, mely 1976 és 1979 között az Arici Pogoniciben, később pedig utódlapjában, a Soimii Patrieiben jelenik meg.
1980-ban a Napsugár és A haza sólymai gyermeklapokban végzett munkásságáért országos díjat kap.
A Creangán kívül dolgozik a Dacia, a Kriterion, az Editora Musicala kiadónak, és többek között elkészíti Ion Creanga összes meséinek és Batzaria Aranymeséinek illusztrációit, J.M. Barrie: Peter Panját, Tolkien: Hobbitját és Robert Browning meséjének, A hamelni furulyásnak a rajzait.
A legjobb és legeredetibb román grafikusművészként aposztrofált Rusz Lívia 1987 januárjában a tarthatatlanná vált állapotok végett quot;egy láda könyvvel és egy vagon reménnyelquot; Magyarországon telepedik le.
Találomra megy be az Origo-Press Könyvkiadóhoz, ahol azonnal szerződést ajánlanak neki.
A quot;Nem mind arany, ami fénylikquot; című, negyven oldalas színes képregény forgatókönyvét is maga írja. Az 1987-es első albumot egy évre rá követi a második, a Miskati közbelép, ahol folytatódnak a főhősök kalandjai.
A Polygon Kiadó 1990-ben adja ki Oscar Wilde meséit, A boldog herceget, melyet Rusz Lívia illusztrál, de a nevét nem tüntetik fel a könyvben.
1990-ben jelenik meg a Zengő ABC, a Z-Zi Labor együttes hangkazettájával kiegészített képeskönyv, melyből több mint 100.000 példányt adnak el.
Az 1974-es, Romániában megjelent Hauff mesék egy részét újradolgozza, és 1989-ben megjelenik A kőszív, és nem sokkal utána A szarvastallér legendája.
Benedek Elek meséi két kötetben jelennek meg. A Világszép Nádszál kisasszony két kiadást ér meg, míg a Többsincs királyfi már a hetedik kiadásánál tart.
1998-ban keresi meg a grafikust Kiss Ferenc képregénygyűjtő és forgatókönyvíró, hogy szeretne együtt dolgozni vele. A Kis Füles részére közösen elkészítenek két Szekfü Sanya sztorit, és a Prométheusz, a rosszmájú jótevő című történetet.
Ezzel párhuzamosan a Dörmögő Dömötörben hét részes, színes képregénysorozat fut, mely Kalamajkáról, az űrmanóról szól, és amit Cser Gábor, a lap főszerkesztője jegyez.
Ezidőtájt a pécsi Alexandra Könyvkiadó úgy dönt, hogy új képeskönyveket készíttet a grafikusművésszel.
Rusz Lívia aprólékos műgonddal újrafesti az összes Csipike illusztrációt, majd megjelenik Bajor Andor: Egy bátor kisegér viszontagságai című meseregénye is.
2000-ben Tamási Áron: Hűséges Mártonkája zárja a sort.
Rusz Lívia így vall magáról: quot;A megőrzőkhöz tartozónak érzem magam, becsülve a művességet, ami mögött komoly mesterségbeli tudás is rejlik, aminek mondanivalójával azonosulni is tudok. Nem próbáltam, de nem is akartam az éppen divatosnak mondott mindig megújulni akarók soraiba kerülni.
Keresgéltem a magam útját, amin képességeim szerint menni tudok, mind a piktúrámban, mind a könyvgrafika terén. A mesék világa, a könyvillusztráció járható útnak bizonyult előttem, igyekeztem lehetőségeimhez mérten helytállni és sok kicsi olvasó emberkének örömet szerezni. Ez néha sikerült is, ezért érdemes volt dolgozni, az életemnek értelmet adott.quot;

Összeállította: Kiss Ferenc
Fenti életrajz egy 4 oldalas interjúval együtt a Panel 4. számában jelent meg.

Rusz Lívia képregényei

Hozzáadva: 2005-10-31 15:09:28 Módosítva: 2020-02-26 18:51:39