Szűr-Szabó József (Szűr-Szabó József)
Született: 1902. március 4. Gorazda Meghalt: 1993. augusztus 27. Budapest, Magyarország - élt 91 évet
Funkciók
Általános adatok
Munkák
Nemzetiség
magyar
Készítő URL
-
Élettörténet
Az Iparművészeti Iskolába, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, festő szakon végzett. A mestere Vaszary János volt. A Vaszary által alapított Új Művészek Egyesületének tagja lett. Festett és illusztrált, többek között a Pesti Hírlapban és Magyar Nemzetben.
Karikatúrái a Mátyás Diák című élclapban, majd sok más újságban jelentek meg. 1945-től, alapításától a Ludas Matyi munkatársa lett és 1989-ben onnan ment nyugdíjba. 1945 és 1958 között az Állami Bábszínháznál tervezője volt.
1952-ben, majd 1968-ban másodszor is Munkácsy-díjat kapott. 1972-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1987-ben pedig a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét. 1973-ban a moszkvai Karikatúrafesztiválon harmadik díjat kapott, egy Nemzetközi Karikatúra kiállításon pedig különdíjat.
Nyugdíjasként az Esti Hírlaphoz járt be. Ott elkezdte az egyiptomi falfestmények stílusában a munkatársakat felrajzolni a falra. A kétéves munkának eredménye egy nyolc méter hosszú és három méter magas pannó lett, amelyre saját magát is felrajzolta. Halála után az özvegyének sikerült ezt a képet védetté nyilváníttatnia. Az épület lebontása dacára a falat megőrízték és jelenleg egy raktárban van.
forrás: wikipédia
Karikatúrái a Mátyás Diák című élclapban, majd sok más újságban jelentek meg. 1945-től, alapításától a Ludas Matyi munkatársa lett és 1989-ben onnan ment nyugdíjba. 1945 és 1958 között az Állami Bábszínháznál tervezője volt.
1952-ben, majd 1968-ban másodszor is Munkácsy-díjat kapott. 1972-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1987-ben pedig a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét. 1973-ban a moszkvai Karikatúrafesztiválon harmadik díjat kapott, egy Nemzetközi Karikatúra kiállításon pedig különdíjat.
Nyugdíjasként az Esti Hírlaphoz járt be. Ott elkezdte az egyiptomi falfestmények stílusában a munkatársakat felrajzolni a falra. A kétéves munkának eredménye egy nyolc méter hosszú és három méter magas pannó lett, amelyre saját magát is felrajzolta. Halála után az özvegyének sikerült ezt a képet védetté nyilváníttatnia. Az épület lebontása dacára a falat megőrízték és jelenleg egy raktárban van.
forrás: wikipédia
Szűr-Szabó József képregényei
Hozzáadva: 2005-09-07 08:32:37
Módosítva: 2015-02-04 07:55:44