Magyar Helikon

Általános adatok

Történet
A Magyar Helikon Könyvkiadó klasszikus mûvek kiadására és a magyar könyvmûvészeti hagyományok ápolására, továbbfejlesztésére 1957-ben megalapított magyar állami vállalkozás, 1965-1982-ig beolvadt az Európa Könyvkiadóba, mint annak könyvmûvészeti osztálya, 1982-tõl pedig újra önálló kiadó és magánvállalkozás. Jelenlegi hivatalos neve Helikon Kiadó Kft. A sok névváltozás ellenére a bibliográfiai leírásokban egyszerûen a Helikon szóval találkozunk, mely név egybeolvadt az igényes, szép magyar könyv kiadásával.

A Magyar Helikon kiadó a Kádár-kori könyvkiadás bibliofil kiadója volt. Igényes kiállítású könyveinek igen jelentõs része a mai napig a gyûjtõk féltett kincsének és a könyvkiadás nehezen utolérhetõ mércéjének számítanak.

A Magyar Helikon könyvkiadó elsõ igazgatója Parczer Ferenc volt. Az azt megelõzõ évtizedek magyar tömegkönyveire általában az olcsó, igénytelen kiállítás és anyaghasználat volt jellemzõ. A Magyar Helikon célja a könyvkiadás színvonalának emelése volt igényesen tipografált és tervezett, jó minõségû papírra nyomott kötetek közreadásával.

A Magyar Helikon mûvészeti vezetõje és legjelesebb könyvtervezõje Szántó Tibor (1912-2001) könyvmûvész volt. Szántó az 1930-as évek elején Bortnyik Sándor magániskolájában, a "magyar Bauhaus"-ban tanult, a konstruktív szemlélet egész pályáján érvényesült, mindehhez a szakma és a történeti stílusok tökéletes ismerete és tudatos, soha nem erõltetett alkalmazása társult.

Elsõdleges és legfontosabb feladata a magyar és a külföldi szépirodalom, a mûvelõdéstörténet, a történelem és a képzõmûvészet témakörében igényes kivitelû hasonmás (fakszimile) és különleges értékû bibliofil kötetek közreadása. Sajnálatos módon azonban kifejezetten hasonmás könyvek kiadását (anyagi lehetõségek híján) egyre ritkábban engedheti meg magának. Színvonalas filozófiai, történelmi, szociológiai, pszichológiai, esztétikai és irodalomtörténeti munkák mellett szépirodalmi, mûvelõdéstörténeti mûvek is szerepelnek a kiadó repertoárján. Ezzel széles olvasóréteg igényeit elégíti ki. 1965-ben egyesült az Európa Könyvkiadóval. Így a Magyar Helikon Kiadó, mint önálló kiadó megszûnt, illetve 1965 januárjától az Európa Könyvkiadó könyvmûvészeti osztályaként folytatta munkáját.

1982. január 1-jétõl azonban - kiválva az Európa Könyvkiadóból - ismét megkezdte önálló mûködését, ekkor már Helikon Kiadó néven. Már indulásakor állami támogatás nélküli, önerõs vállalkozás volt. 1994 óta magyar-amerikai tulajdonba került. 1982-1992 között a Helikon Kiadó igazgatója Molnár Magda; 1992-tõl ügyvezetõ igazgatója Berger Katalin, 1994-tõl Bolgár György, 1995-tõl Sziládi János, 1999-tõl pedig Pándi András; igazgatóhelyettes pedig Steinert Ágota volt. Elsõ mûvészeti vezetõje Haiman György, 1990-ig Szántó Tibor, 1990-tõl Kováts Imre lett.

A kiadó tagja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesületének, jó kapcsolatot ápol a könyvterjesztõkkel, a nyomdákkal és az ügynökségekkel. Jó példa erre a Helikon Könyvesház, ahol a könyvpiac széles választékával találkozhatnak az olvasók. A Magyar Helikon jelen van a magyar és nemzetközi fesztiválokon is. A kiadó könyvei minden évben szép sikereket érnek el a Szép Magyar Könyv versenyen, és számos jelentõs egyéb hazai és külföldi könyvmûvészeti versenyen nyertek már díjat. A Helikon Kiadó mára a legrangosabb magyar kiadók egyike lett. Ez köszönhetõ a több évtizedes szakmai tapasztalatnak, ami garancia a minõségre is.

A Helikon Kiadó 2005 tavaszától új, színes, a mai ízlésnek jobban megfelelõ, egységes küllemû megújult Márai-életmûsorozattal jelentkezett, külön tisztelegve ezzel a szerzõ emlékének. A kiadó emellett külön sorozatot szentelt Lengyel László könyveinek is.

forrás: wikipédia

Magyar Helikon képregényei

Módosítva: 2014-09-26 18:41:19