Albert Camus
francia
élt 46 évet
Albert Camus 1913. november 7-én született az algériai Mondoviban (ma Dréan). Apja, Lucien Camus, francia származású mezőgazdasági munkás volt, aki az első világháborúban, a marne-i csatában esett el 1914-ben, amikor Albert még csak egyéves volt. Édesanyja, Catherine Sintès, spanyol származású, félénk és hallássérült nő volt, aki takarítónőként dolgozott, hogy eltartsa családját.
Camus szegénységben nőtt fel, de már korán kitűnt tehetségével. Tanulmányait Algírban végezte, ahol kiváló tanára, Louis Germain bátorította a továbbtanulásra. Később ösztöndíjjal beiratkozott az Algíri Egyetemre, ahol filozófiát tanult. Egyetemi évei alatt súlyos tuberkulózist diagnosztizáltak nála, amely egész életében elkísérte.
1934-ben belépett a Francia Kommunista Pártba, de később szakított velük, mivel nem értett egyet a párt ideológiai irányvonalával. Ekkoriban kezdett újságírással foglalkozni, és olyan társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet, mint a szegénység és az igazságtalanság.
Az irodalmi pályafutását az 1942-ben megjelent "Közöny" (L'Étranger) című regénye alapozta meg, amely az abszurd filozófia egyik alapművévé vált. Ugyanebben az évben jelent meg "A Sziszüphosz mítosza" (Le Mythe de Sisyphe) című esszéje, amely az emberi lét abszurditásával foglalkozik.
A második világháború alatt a francia ellenállás tagja lett, és a "Combat" című illegális újság szerkesztője volt. A háború után jelent meg "Pestis" (La Peste) című regénye 1947-ben, amely az emberi szolidaritás és erkölcsi felelősség kérdéseit boncolgatja.
Camus írói munkássága mellett drámaíróként is jelentős volt. Olyan darabokat írt, mint a "Caligula" és a "Félreértés". 1957-ben irodalmi Nobel-díjat kapott munkásságáért, amelyben az emberi lelkiismeretet és az erkölcsi felelősséget ábrázolta.
Camus élete azonban tragikusan rövidre szabott: 1960. január 4-én autóbalesetben hunyt el Villeblevin közelében. Halála sokkolta az irodalmi világot, és máig az egyik legfontosabb 20. századi gondolkodóként és íróként tartják számon.
Művei, gondolatai az abszurd filozófiáról, az emberi szenvedésről és a szabadság iránti vágyakozásról továbbra is relevánsak, és világszerte számos olvasót és gondolkodót inspirálnak. Camus életműve az egyén felelősségéről, az élet értelméről és a remény nélküli küzdelem méltóságáról szól, amelyek a mai világban is aktuális kérdések maradtak.
Camus szegénységben nőtt fel, de már korán kitűnt tehetségével. Tanulmányait Algírban végezte, ahol kiváló tanára, Louis Germain bátorította a továbbtanulásra. Később ösztöndíjjal beiratkozott az Algíri Egyetemre, ahol filozófiát tanult. Egyetemi évei alatt súlyos tuberkulózist diagnosztizáltak nála, amely egész életében elkísérte.
1934-ben belépett a Francia Kommunista Pártba, de később szakított velük, mivel nem értett egyet a párt ideológiai irányvonalával. Ekkoriban kezdett újságírással foglalkozni, és olyan társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet, mint a szegénység és az igazságtalanság.
Az irodalmi pályafutását az 1942-ben megjelent "Közöny" (L'Étranger) című regénye alapozta meg, amely az abszurd filozófia egyik alapművévé vált. Ugyanebben az évben jelent meg "A Sziszüphosz mítosza" (Le Mythe de Sisyphe) című esszéje, amely az emberi lét abszurditásával foglalkozik.
A második világháború alatt a francia ellenállás tagja lett, és a "Combat" című illegális újság szerkesztője volt. A háború után jelent meg "Pestis" (La Peste) című regénye 1947-ben, amely az emberi szolidaritás és erkölcsi felelősség kérdéseit boncolgatja.
Camus írói munkássága mellett drámaíróként is jelentős volt. Olyan darabokat írt, mint a "Caligula" és a "Félreértés". 1957-ben irodalmi Nobel-díjat kapott munkásságáért, amelyben az emberi lelkiismeretet és az erkölcsi felelősséget ábrázolta.
Camus élete azonban tragikusan rövidre szabott: 1960. január 4-én autóbalesetben hunyt el Villeblevin közelében. Halála sokkolta az irodalmi világot, és máig az egyik legfontosabb 20. századi gondolkodóként és íróként tartják számon.
Művei, gondolatai az abszurd filozófiáról, az emberi szenvedésről és a szabadság iránti vágyakozásról továbbra is relevánsak, és világszerte számos olvasót és gondolkodót inspirálnak. Camus életműve az egyén felelősségéről, az élet értelméről és a remény nélküli küzdelem méltóságáról szól, amelyek a mai világban is aktuális kérdések maradtak.
Született
1913. február 7.
Mondovi, Algéria
Mondovi, Algéria
Meghalt
1960. január 4.
Villeblevin, Franciaország
Villeblevin, Franciaország
