Guido Masala
olasz
52 éves
Miután elkezdte rajzolni első oldalait a Nathan Never sorozat számára, Masalát 1994-ben választották ki arra, hogy bevezesse a Bonelli új képregénysorozatát, a Legs Weavert (amely valójában a szerzőtrió – Antonio Serra, Michele Medda és Bepi Vigna – legismertebb sorozatának spin-offja), egy különszámhoz mellékelt, 36 oldalas kiadvánnyal (az Agente Alfa 4. különszámának mellékleteként). A japán stílusra emlékeztető groteszk rajzvilág jól illeszkedett Serra félkomikus történetéhez. Masala azonban saját bevallása szerint az 1997-es 73. számot (Un mondo di robot – szerző: Medda) tekinti valódi debütálásának.
A Nathan Never 113. számában (Medda írása alapján) Masala elhagyta a korábban kézzel felhelyezett rasztereket (mivel akkoriban Olaszországban még nem volt általános a grafikai szoftverek használata), és letisztult, klasszikus fekete-fehér stílusban dolgozott. A Legs Weaver sorozatban Stefano Piani forgatókönyve alapján készítette el a Big Toys című 71. számot félig humoros stílusban, amely már a Bonelli szerkesztőségi határait súrolta.
Pályája legkritikusabb pontja a 92. szám (I persuasori occulti – író: Luigi Mignacco) volt, ahol a korábbi stílusának módosított változatával dolgozott, de a 78. oldaltól Stefano Martino tusozóként csatlakozott hozzá. Masala 2003 júliusában elhagyta a Bonelli kiadót.
2003-ban specializálódott a grafikai szoftverek használatára, és reklámillusztrátorként (visual) kezdett dolgozni a GruppoMisto Comunicazione ügynökségnél, regionális, országos és nemzetközi ügyfelek megbízására készített különböző hirdetési munkákon (senior grafikusként).
2011 januárjában visszatért a Sergio Bonelli Editore kiadóhoz, és Stefano Vietti forgatókönyve alapján készítette el a Nathan Never 249. számát (Cielo di fuoco) Giacomo Pueroni tusozásával. Ez volt a „Világok háborúja” (La guerra dei mondi) című történetszál záróepizódja.
Később részt vett az 254. számban (Le chiavi del futuro) és 2015-ben a 287. számban (La rapina) is, utóbbiban szintén ceruzarajzolóként.
2016-ban részt vett egy illusztrációval a Zambot 3-nak szentelt kiállításon (Cuore e Acciaio – Fumetti al Ricetto szervezésében), amely a '70-es/'80-as évek robot-sorozatai előtt tisztelgett. Hozzájárult a Hammer sorozat újrakiadásához (eredetileg Star Comics, később Mondadori) egy illusztrációval az extra oldalon az egyik 13 kötet közül.
2019-ben jelent meg az a Nathan Never kötet (n. 332 – Etherea), amely talán leginkább tükrözi Masala letisztult, részletgazdag, virtuóz stílusát, különösen a lapelrendezésében, amely újítást hozott a Bonelli-hagyományokban is. Ezt a számot – többéves szünet után – teljes egészében ő rajzolta (ceruza és tus is), Giorgio Salati forgatókönyvéből, aki ezzel debütált Nathan Never világában, bár korábban már ismert volt a Disney-kiadványokról és más könyves projektekből.
Ugyanebben az évben kiválasztották, hogy részt vegyen a szardíniai képregényfesztivál, a Cada Contu első művészeti rezidenciáján. A projekt, amelyet más képregényalkotókkal együttműködésben az Istituto Superiore Etnografico és a Betistòria Egyesület szervezett, egy kiadványban csúcsosodott ki, amely rövid képregénytörténeteket tartalmazott Nuoro városának és környékének inspiráló helyszíneiről. Masala történetének címe: Jacu.
A Nathan Never sorozatban való közreműködése a 2021-es Mister Perfect (Medda írása alapján) első részével zárult le, ahol Masala új, grafikusabb, ösztönösebb stílust próbált ki, hogy közelebb kerüljön a forgatókönyv jellegéhez.
Miután elvállalta Mauro Boselli felkérését első Tex történetéhez, lemondott az album második részének elkészítéséről, amelyet végül Elena Pianta rajzolt meg.
A Color Tex 20. számához (La terribile banda, 2021) készített rövid történetének köszönhetően újabb megbízást kapott egy készülő Tex Willer különszámhoz, ismét Boselli forgatókönyve alapján.
A milánói Sergio Bonelli Editore állandó munkatársa mellett Masala tanárként is tevékenykedik: a Scuola Fumé-nál „realisztikus képregényes történetmesélés”-t, míg a Cagliari Művészeti Akadémián „mecha designt” és „forgatókönyvírást” tanít. Ez utóbbival rendszeresen együttműködik különféle tematikus workshopokban is.
A Nathan Never 113. számában (Medda írása alapján) Masala elhagyta a korábban kézzel felhelyezett rasztereket (mivel akkoriban Olaszországban még nem volt általános a grafikai szoftverek használata), és letisztult, klasszikus fekete-fehér stílusban dolgozott. A Legs Weaver sorozatban Stefano Piani forgatókönyve alapján készítette el a Big Toys című 71. számot félig humoros stílusban, amely már a Bonelli szerkesztőségi határait súrolta.
Pályája legkritikusabb pontja a 92. szám (I persuasori occulti – író: Luigi Mignacco) volt, ahol a korábbi stílusának módosított változatával dolgozott, de a 78. oldaltól Stefano Martino tusozóként csatlakozott hozzá. Masala 2003 júliusában elhagyta a Bonelli kiadót.
2003-ban specializálódott a grafikai szoftverek használatára, és reklámillusztrátorként (visual) kezdett dolgozni a GruppoMisto Comunicazione ügynökségnél, regionális, országos és nemzetközi ügyfelek megbízására készített különböző hirdetési munkákon (senior grafikusként).
2011 januárjában visszatért a Sergio Bonelli Editore kiadóhoz, és Stefano Vietti forgatókönyve alapján készítette el a Nathan Never 249. számát (Cielo di fuoco) Giacomo Pueroni tusozásával. Ez volt a „Világok háborúja” (La guerra dei mondi) című történetszál záróepizódja.
Később részt vett az 254. számban (Le chiavi del futuro) és 2015-ben a 287. számban (La rapina) is, utóbbiban szintén ceruzarajzolóként.
2016-ban részt vett egy illusztrációval a Zambot 3-nak szentelt kiállításon (Cuore e Acciaio – Fumetti al Ricetto szervezésében), amely a '70-es/'80-as évek robot-sorozatai előtt tisztelgett. Hozzájárult a Hammer sorozat újrakiadásához (eredetileg Star Comics, később Mondadori) egy illusztrációval az extra oldalon az egyik 13 kötet közül.
2019-ben jelent meg az a Nathan Never kötet (n. 332 – Etherea), amely talán leginkább tükrözi Masala letisztult, részletgazdag, virtuóz stílusát, különösen a lapelrendezésében, amely újítást hozott a Bonelli-hagyományokban is. Ezt a számot – többéves szünet után – teljes egészében ő rajzolta (ceruza és tus is), Giorgio Salati forgatókönyvéből, aki ezzel debütált Nathan Never világában, bár korábban már ismert volt a Disney-kiadványokról és más könyves projektekből.
Ugyanebben az évben kiválasztották, hogy részt vegyen a szardíniai képregényfesztivál, a Cada Contu első művészeti rezidenciáján. A projekt, amelyet más képregényalkotókkal együttműködésben az Istituto Superiore Etnografico és a Betistòria Egyesület szervezett, egy kiadványban csúcsosodott ki, amely rövid képregénytörténeteket tartalmazott Nuoro városának és környékének inspiráló helyszíneiről. Masala történetének címe: Jacu.
A Nathan Never sorozatban való közreműködése a 2021-es Mister Perfect (Medda írása alapján) első részével zárult le, ahol Masala új, grafikusabb, ösztönösebb stílust próbált ki, hogy közelebb kerüljön a forgatókönyv jellegéhez.
Miután elvállalta Mauro Boselli felkérését első Tex történetéhez, lemondott az album második részének elkészítéséről, amelyet végül Elena Pianta rajzolt meg.
A Color Tex 20. számához (La terribile banda, 2021) készített rövid történetének köszönhetően újabb megbízást kapott egy készülő Tex Willer különszámhoz, ismét Boselli forgatókönyve alapján.
A milánói Sergio Bonelli Editore állandó munkatársa mellett Masala tanárként is tevékenykedik: a Scuola Fumé-nál „realisztikus képregényes történetmesélés”-t, míg a Cagliari Művészeti Akadémián „mecha designt” és „forgatókönyvírást” tanít. Ez utóbbival rendszeresen együttműködik különféle tematikus workshopokban is.
Született
1973. május 1.
Cagliari, Olaszország
Cagliari, Olaszország
