Isabelle Merlet
francia
58 éves
Isabelle Merlet 1967. október 7-én született Mulhouse-ban. Miután 1986-ban megszerezte az F12-es érettségit Angoulême-ben, elhatározza, hogy tovább szeretné felfedezni a kommunikáció különböző technikáit. Toulouse-ba megy, hogy elvégezze a vizuális kifejezés BTS-képzését, kommunikációs kép irányultsággal, amelyet 1988-ban sikeresen be is fejez.
Ez idő alatt ismerkedik meg egy képregényrajongó baráti körrel, és ekkor döbben rá, hogy a képregény világa nem csak a Tintinből áll.
1989-ben grafikus-maquetteur lesz a Studio Londres-nál Párizsban. Ezután, egy benini utazása során képzőművészetet tanít helyettesítő tanárként a cotonoui francia gimnáziumban. Részt vesz a benini kulturális életben, amely nagyon aktív, bár Franciaországban még kevéssé ismert.
Visszatérve Párizsba úgy dönt, hogy szabadúszóként dolgozik tovább. Ekkor kéri meg barátja, J.D. Pendanx, hogy színezze ki az albumát, „Diavolo, le solennel”-t. És ezzel beindul a „gép” – amit talán maga Isabelle Merlet sem hitt volna el.
1991-ben betűrajzolással (lettering) foglalkozik több albumhoz, például a „Fekete Hold krónikái” (Les Chroniques de la Lune Noire) 3. kötetéhez, valamint néhány amerikai képregényhez. Színezőként pedig már jelentősebben részt vesz a 4. kötet munkálataiban, majd 1992-ben teljes egészében ő készíti el az 5., 6., 7. és 8. kötet színezését.
Azóta számos album színezését vállalta, és számos rajzolóval és forgatókönyvíróval dolgozott együtt. Lenyűgöző bibliográfiája tanúskodik az elvégzett munkamennyiségről és kivételes tehetségéről.
Legutóbb a „La Croix de Cazenac” és „Le Chant des Stryges” színezését végezte. 1999. március végén elnyerte az „Artigues színezői kedvenc díját” (coup de cœur en couleurs) a Bordelais-i Képregényfesztiválon. Ez a díj nemcsak hatalmas tehetségét ismerte el, hanem a képregényvilágban kevéssé ismert színezői hivatást is méltatta.
1995 és 1998 között iskolai foglalkozásokat, könyvtári programokat, műhelyeket a FNAC fórumán, és együttműködéseket is vállalt az Image et Bandes Dessinées nevű egyesülettel.
Két album színezése között Isabelle Merlet tevékenysége igen sokrétű: készít pixifigurákat, reklámokat, és bútordizájnnal is foglalkozik.
Ez idő alatt ismerkedik meg egy képregényrajongó baráti körrel, és ekkor döbben rá, hogy a képregény világa nem csak a Tintinből áll.
1989-ben grafikus-maquetteur lesz a Studio Londres-nál Párizsban. Ezután, egy benini utazása során képzőművészetet tanít helyettesítő tanárként a cotonoui francia gimnáziumban. Részt vesz a benini kulturális életben, amely nagyon aktív, bár Franciaországban még kevéssé ismert.
Visszatérve Párizsba úgy dönt, hogy szabadúszóként dolgozik tovább. Ekkor kéri meg barátja, J.D. Pendanx, hogy színezze ki az albumát, „Diavolo, le solennel”-t. És ezzel beindul a „gép” – amit talán maga Isabelle Merlet sem hitt volna el.
1991-ben betűrajzolással (lettering) foglalkozik több albumhoz, például a „Fekete Hold krónikái” (Les Chroniques de la Lune Noire) 3. kötetéhez, valamint néhány amerikai képregényhez. Színezőként pedig már jelentősebben részt vesz a 4. kötet munkálataiban, majd 1992-ben teljes egészében ő készíti el az 5., 6., 7. és 8. kötet színezését.
Azóta számos album színezését vállalta, és számos rajzolóval és forgatókönyvíróval dolgozott együtt. Lenyűgöző bibliográfiája tanúskodik az elvégzett munkamennyiségről és kivételes tehetségéről.
Legutóbb a „La Croix de Cazenac” és „Le Chant des Stryges” színezését végezte. 1999. március végén elnyerte az „Artigues színezői kedvenc díját” (coup de cœur en couleurs) a Bordelais-i Képregényfesztiválon. Ez a díj nemcsak hatalmas tehetségét ismerte el, hanem a képregényvilágban kevéssé ismert színezői hivatást is méltatta.
1995 és 1998 között iskolai foglalkozásokat, könyvtári programokat, műhelyeket a FNAC fórumán, és együttműködéseket is vállalt az Image et Bandes Dessinées nevű egyesülettel.
Két album színezése között Isabelle Merlet tevékenysége igen sokrétű: készít pixifigurákat, reklámokat, és bútordizájnnal is foglalkozik.
Született
1967. október 7.
Mulhouse, Franciaország
Mulhouse, Franciaország
