Marcos Martin
Marcos Martín Milanés
spanyol
53 éves
Marcos Martín négyéves korában kezdett érdeklődni a képregények iránt, amikor elkezdte olvasni az olasz Disney-képregények spanyol fordításait, valamint nővére gyűjteményéből Kirby és Lee „Fantastic Four” számait. Martín elmondása szerint: „A nővérem azért szerette ezeket, mert Sue Storm időnként megváltoztatta a frizuráját, és a csatákon kívül is történtek dolgok.”
Emellett olvasta az Asterix, Tintin és az argentin karikaturista Joaquín Salvador Lavado által készített népszerű Mafalda képregények fordításait is.
Tizennégy éves koráig Martín képregényíró szeretett volna lenni, de végül úgy döntött, könnyebb lesz az iparba bekerülni rajzolóként. Első képregényét tizenhét évesen rajzolta meg az iskolában, amikor végzős évét New York állam északi részén töltötte – a történet két számot ért meg. Miután visszatért Spanyolországba, a barcelonai Képzőművészeti Egyetemen festészetet tanult.
Első profi munkája borítók és illusztrációk készítése volt a Cómics Forum kiadó számára, amely különböző Marvel-képregények spanyol újranyomásait adta ki. Itt ismerkedett meg Javier Pulido rajzolóval is (a kiadó korábban olyan tehetségeket fedezett fel, akik később az amerikai piacon is ismertté váltak, mint Salvador Larroca vagy Carlos Pacheco).
Az egyetem után Martín visszatért New Yorkba, hogy bemutassa portfólióját, és munkát kapjon a Marvelnél vagy a DC-nél; végül egy rövid történetet kapott a The Batman Chronicles című sorozatban:
„Ez az őszinte igazság. Ott csináltam az első munkámat, az első igazi melót, a Batman Chronicles [#12]-t, ’97-ben, miközben három hónapig New Yorkban éltem. Részben azért kaptam meg ezt a munkát, mert Spanyolországban találkoztam Mark Waiddel, aki szerint a munkám fantasztikus volt. Egy minisorozatot akart velem csináltatni Devin Graysonnal. Devin szerkesztője épp a Batman-szerkesztőségben dolgozott, így kerültem oda. Megcsináltam a történetet, és utálták. Borzalmas volt! Ez volt az első alkalom, hogy valódi képregényt rajzoltam – a középiskolai próbálkozásokat leszámítva. Korábban csak borítókat és illusztrációkat készítettem, sorozatos, „panelről panelre” történő munkát még soha. Fogalmam sem volt, mit csinálok. Ráadásul rossz párosítás volt a tusrajzolóval, de ennek oka is volt: nem tetszettek a ceruzarajzok. A szerkesztő konkrétan azt mondta: „Fűszerezzük meg a tusrajzolóval”, ami annyit jelentett, hogy a ceruzarajz pocsék, és valahogy javítani kell rajta. Így kaptak egy tusrajzolót, aki szintén művész volt, és a rajzaimat csak vázlatnak használta a saját munkájához. Nehéz volt ezt elfogadni, de teljesen érthető, mert tényleg gyenge volt a munkám. Ennek ellenére úgy érzem, mindent beleadtam – 18 oldalt rajzoltam 18 nap alatt.”
Ezt követően Martín ismét visszatért Spanyolországba, és a következő évet egy új képregényen, a Houdini-n dolgozta David Muñoz íróval a Planeta-DeAgostini Laberinto kiadójának megbízásából. A sorozat azonban befejezetlen maradt, mivel a kiadó megszűnt, mielőtt az első szám megjelenhetett volna.
1999-ben ismét New Yorkba ment, de a Batman Chronicles tapasztalatai után nehezebben talált munkát. Végül Javier Pulido kérte fel, hogy helyettesként dolgozzon azon a sorozaton, amin ő épp dolgozott – ez volt a Robin: Year One. Ezután még több hasonló helyettesítő munkát vállalt, majd lehetőséget kapott, hogy maga válasszon írót első teljes projektjéhez, ami végül a Batgirl: Year One lett Scott Beatty és Chuck Dixon közreműködésével. A színezést barátja és honfitársa, Javier Rodríguez készítette.
Öt év után elhagyta a DC-t, és a Marvelhez szerződött, ahol elkészítette a nagyra értékelt Doctor Strange: The Oath minisorozatot Brian K. Vaughan-nal, valamint több The Amazing Spider-Man számot a Brand New Day és Big Time korszakokban. 2011-ben indította útjára Mark Waid íróval és Paolo Rivera társrajzolóval a Daredevil-t, amely megalapozta a Marvel későbbi, kísérletezőbb sorozatait, például Matt Fraction és David Aja Hawkeye-ját.
2013-ban Martín megalapította a Panel Syndicate online kiadót, amely DRM-mentes, „fizess, amennyit akarsz” elven működő webképregényeket ad ki több nyelven. Itt jelent meg Brian K. Vaughan-nal közös, saját tulajdonú sorozatuk, a The Private Eye, amely komoly kritikai elismerést és médiavisszhangot kapott, mind Martín művészi munkájáért, mind a modell úttörő jellegéért.
2015 júliusában bejelentették, hogy a sorozatot nyomtatott formában is kiadja az Image Comics.
Martín készítette az amerikai Agents of S.H.I.E.L.D. című tévésorozat „Who You Really Are” epizódjához készült hivatalos posztert is.
Emellett olvasta az Asterix, Tintin és az argentin karikaturista Joaquín Salvador Lavado által készített népszerű Mafalda képregények fordításait is.
Tizennégy éves koráig Martín képregényíró szeretett volna lenni, de végül úgy döntött, könnyebb lesz az iparba bekerülni rajzolóként. Első képregényét tizenhét évesen rajzolta meg az iskolában, amikor végzős évét New York állam északi részén töltötte – a történet két számot ért meg. Miután visszatért Spanyolországba, a barcelonai Képzőművészeti Egyetemen festészetet tanult.
Első profi munkája borítók és illusztrációk készítése volt a Cómics Forum kiadó számára, amely különböző Marvel-képregények spanyol újranyomásait adta ki. Itt ismerkedett meg Javier Pulido rajzolóval is (a kiadó korábban olyan tehetségeket fedezett fel, akik később az amerikai piacon is ismertté váltak, mint Salvador Larroca vagy Carlos Pacheco).
Az egyetem után Martín visszatért New Yorkba, hogy bemutassa portfólióját, és munkát kapjon a Marvelnél vagy a DC-nél; végül egy rövid történetet kapott a The Batman Chronicles című sorozatban:
„Ez az őszinte igazság. Ott csináltam az első munkámat, az első igazi melót, a Batman Chronicles [#12]-t, ’97-ben, miközben három hónapig New Yorkban éltem. Részben azért kaptam meg ezt a munkát, mert Spanyolországban találkoztam Mark Waiddel, aki szerint a munkám fantasztikus volt. Egy minisorozatot akart velem csináltatni Devin Graysonnal. Devin szerkesztője épp a Batman-szerkesztőségben dolgozott, így kerültem oda. Megcsináltam a történetet, és utálták. Borzalmas volt! Ez volt az első alkalom, hogy valódi képregényt rajzoltam – a középiskolai próbálkozásokat leszámítva. Korábban csak borítókat és illusztrációkat készítettem, sorozatos, „panelről panelre” történő munkát még soha. Fogalmam sem volt, mit csinálok. Ráadásul rossz párosítás volt a tusrajzolóval, de ennek oka is volt: nem tetszettek a ceruzarajzok. A szerkesztő konkrétan azt mondta: „Fűszerezzük meg a tusrajzolóval”, ami annyit jelentett, hogy a ceruzarajz pocsék, és valahogy javítani kell rajta. Így kaptak egy tusrajzolót, aki szintén művész volt, és a rajzaimat csak vázlatnak használta a saját munkájához. Nehéz volt ezt elfogadni, de teljesen érthető, mert tényleg gyenge volt a munkám. Ennek ellenére úgy érzem, mindent beleadtam – 18 oldalt rajzoltam 18 nap alatt.”
Ezt követően Martín ismét visszatért Spanyolországba, és a következő évet egy új képregényen, a Houdini-n dolgozta David Muñoz íróval a Planeta-DeAgostini Laberinto kiadójának megbízásából. A sorozat azonban befejezetlen maradt, mivel a kiadó megszűnt, mielőtt az első szám megjelenhetett volna.
1999-ben ismét New Yorkba ment, de a Batman Chronicles tapasztalatai után nehezebben talált munkát. Végül Javier Pulido kérte fel, hogy helyettesként dolgozzon azon a sorozaton, amin ő épp dolgozott – ez volt a Robin: Year One. Ezután még több hasonló helyettesítő munkát vállalt, majd lehetőséget kapott, hogy maga válasszon írót első teljes projektjéhez, ami végül a Batgirl: Year One lett Scott Beatty és Chuck Dixon közreműködésével. A színezést barátja és honfitársa, Javier Rodríguez készítette.
Öt év után elhagyta a DC-t, és a Marvelhez szerződött, ahol elkészítette a nagyra értékelt Doctor Strange: The Oath minisorozatot Brian K. Vaughan-nal, valamint több The Amazing Spider-Man számot a Brand New Day és Big Time korszakokban. 2011-ben indította útjára Mark Waid íróval és Paolo Rivera társrajzolóval a Daredevil-t, amely megalapozta a Marvel későbbi, kísérletezőbb sorozatait, például Matt Fraction és David Aja Hawkeye-ját.
2013-ban Martín megalapította a Panel Syndicate online kiadót, amely DRM-mentes, „fizess, amennyit akarsz” elven működő webképregényeket ad ki több nyelven. Itt jelent meg Brian K. Vaughan-nal közös, saját tulajdonú sorozatuk, a The Private Eye, amely komoly kritikai elismerést és médiavisszhangot kapott, mind Martín művészi munkájáért, mind a modell úttörő jellegéért.
2015 júliusában bejelentették, hogy a sorozatot nyomtatott formában is kiadja az Image Comics.
Martín készítette az amerikai Agents of S.H.I.E.L.D. című tévésorozat „Who You Really Are” epizódjához készült hivatalos posztert is.
Született
1972.
Barcelona, Spanyolország
Barcelona, Spanyolország
