Mike White
angol
Mike White az 1960-as évek elején kezdte beküldeni munkáit a képregénykiadóknak, első illusztrációi az 1963–64-es években a Micron kiadó romantikus képregényeiben jelentek meg. Később Londonba költözött, ahol hamarosan a Fleetway/IPC és a DC Thomson számára dolgozott. 1965–66-ban a Valiant magazinban rajzolta a Jackaroo Joe című sorozatot Angus Allan írásában, valamint Mike Westernt helyettesítette a School for Spacemen sorozatban, amely a Champion magazinban futott.
Rajzolt még olyan képregényeket, mint The Lords of Lilliput Island, Cannonball Craig (Score 'n' Roar magazin), The Team Terry Kept in a Box (1973–74, író: Frank S. Pepper, Lion magazin), Whiz-Along Wheeler és The Test Match Terrors.
1976-ban az Action magazin számára dolgozott olyan sorozatokon, mint The Running Man, Hell’s Highway, Kids Rule OK! és Hellman of Hammer Force. A 2000 AD-ben számos Future Shocks és Time Twisters történetet rajzolt, köztük The Reversible Man-t és több Abelard Snazz történetet Alan Moore írásában. Rajzolta még a Disaster 1990 (1979) és The Mean Arena (1981–82) című történeteket Tom Tully írásában. Tullyval közösen dolgozott a Sintek (1982–84) sorozaton (Tiger magazin), valamint rajzolta a Wagner’s Walk (1979, Tornado), Starhawk (1979–80, The Crunch), Iron Barr (1983–84, Spike), Deep Sea Danny’s Iron Fish és Raoul the Warrior (Buddy), illetve We Are United (Champ) című képregényeket.
Később elsősorban futballtémájú képregényekre specializálódott. A Roy of the Rovers számára készítette a Dexter’s Dozen (1985–86), Cheat (1992–93) és Dream Keeper (1993) című történeteket, valamint 1986 és 1992 között a magazin fő történetét is ő rajzolta. Ahogy a fiús kalandképregények népszerűsége csökkent, illusztrátorként dolgozott, főként történelmi oktatókönyveken. Ugyanakkor továbbra is közreműködött a Sonic the Comic és a DC Thomson Football Picture Story Monthly és Commando kiadványaiban. Utóbbi számára az utolsó történetét 2011 márciusában készítette.
Élete utolsó éveiben ízületi gyulladása olyan súlyossá vált, hogy rajzolás közben egyik kezével kellett tartania a másikat. Hosszú betegség után 2012 februárjának elején hunyt el.
Rajzolt még olyan képregényeket, mint The Lords of Lilliput Island, Cannonball Craig (Score 'n' Roar magazin), The Team Terry Kept in a Box (1973–74, író: Frank S. Pepper, Lion magazin), Whiz-Along Wheeler és The Test Match Terrors.
1976-ban az Action magazin számára dolgozott olyan sorozatokon, mint The Running Man, Hell’s Highway, Kids Rule OK! és Hellman of Hammer Force. A 2000 AD-ben számos Future Shocks és Time Twisters történetet rajzolt, köztük The Reversible Man-t és több Abelard Snazz történetet Alan Moore írásában. Rajzolta még a Disaster 1990 (1979) és The Mean Arena (1981–82) című történeteket Tom Tully írásában. Tullyval közösen dolgozott a Sintek (1982–84) sorozaton (Tiger magazin), valamint rajzolta a Wagner’s Walk (1979, Tornado), Starhawk (1979–80, The Crunch), Iron Barr (1983–84, Spike), Deep Sea Danny’s Iron Fish és Raoul the Warrior (Buddy), illetve We Are United (Champ) című képregényeket.
Később elsősorban futballtémájú képregényekre specializálódott. A Roy of the Rovers számára készítette a Dexter’s Dozen (1985–86), Cheat (1992–93) és Dream Keeper (1993) című történeteket, valamint 1986 és 1992 között a magazin fő történetét is ő rajzolta. Ahogy a fiús kalandképregények népszerűsége csökkent, illusztrátorként dolgozott, főként történelmi oktatókönyveken. Ugyanakkor továbbra is közreműködött a Sonic the Comic és a DC Thomson Football Picture Story Monthly és Commando kiadványaiban. Utóbbi számára az utolsó történetét 2011 márciusában készítette.
Élete utolsó éveiben ízületi gyulladása olyan súlyossá vált, hogy rajzolás közben egyik kezével kellett tartania a másikat. Hosszú betegség után 2012 februárjának elején hunyt el.
Meghalt
2012.
