Riccardo Borgogno
olasz
élt 67 évet
Riccardo Borgogno 1954-ben született az olaszországi Torinóban. Képregényíróként és íróként egyaránt tevékenykedett, pályafutása során számos kiadóval dolgozott együtt, miközben más területeken is jelentős tapasztalatokat szerzett.
Középiskolai tanulmányai befejezése után azonnal belekezdett a képregények forgatókönyvírásába, és hamarosan több kiadónál is megfordult. 1998-ban a Martin Mystère sorozat egyik számának forgatókönyvével csatlakozott a Sergio Bonelli Editore alkotógárdájához, majd 2005-ben egy Maxi kiadványt is jegyzett. A képregényiparban töltött évei alatt szinte minden olasz kiadónál dolgozott, emellett hosszú és eredményes együttműködést alakított ki Gino Vercellivel, akivel utolsó képregényes munkáján, a Mon ami Toussaint-on is közösen dolgozott.
Borgogno nem csupán a képregények világában hagyott nyomot. Öt regényt és számos novellát írt, emellett újságíróként is tevékenykedett, különböző témákban publikálva, többek között a Fumo di China magazinban. Nyomtatott írásainak egy részét saját weboldalán is közzétette, amely ma archívumként őrzi munkásságát és érdeklődési körét.
Művészeti és irodalmi pályafutása mellett Borgogno egy másik, számára különösen fontos területen is aktív volt: hosszú éveken át foglalkozott fogyatékkal élő és pszichiátriai kezelés alatt álló emberekkel. Ezt a munkát maga is „az egyik legstresszesebb, ugyanakkor legmeghatározóbb és legkielégítőbb tevékenységnek” nevezte.
A ’70-es években aktívan részt vett különböző társadalmi mozgalmakban, és később is elkötelezett maradt a független médiában való szerepvállalás iránt. Hosszú időn keresztül vezette La perla di Labuan című műsorát a Radio Black Out hullámhosszán, amely „az egyetlen állomás a nemzet ellen” mottóval működött. Munkásságát a rádió honlapján így méltatták: „Szerény és álmodozó, nagysága az alázatában rejlett. Egy közülünk – mindörökké.”
Riccardo Borgogno 2021. november 7-én hunyt el szülővárosában, Torinóban. Halála mélyen megrázta mindazokat, akik ismerték és tisztelték őt, legyen szó olvasókról, kollégákról vagy barátokról.
Középiskolai tanulmányai befejezése után azonnal belekezdett a képregények forgatókönyvírásába, és hamarosan több kiadónál is megfordult. 1998-ban a Martin Mystère sorozat egyik számának forgatókönyvével csatlakozott a Sergio Bonelli Editore alkotógárdájához, majd 2005-ben egy Maxi kiadványt is jegyzett. A képregényiparban töltött évei alatt szinte minden olasz kiadónál dolgozott, emellett hosszú és eredményes együttműködést alakított ki Gino Vercellivel, akivel utolsó képregényes munkáján, a Mon ami Toussaint-on is közösen dolgozott.
Borgogno nem csupán a képregények világában hagyott nyomot. Öt regényt és számos novellát írt, emellett újságíróként is tevékenykedett, különböző témákban publikálva, többek között a Fumo di China magazinban. Nyomtatott írásainak egy részét saját weboldalán is közzétette, amely ma archívumként őrzi munkásságát és érdeklődési körét.
Művészeti és irodalmi pályafutása mellett Borgogno egy másik, számára különösen fontos területen is aktív volt: hosszú éveken át foglalkozott fogyatékkal élő és pszichiátriai kezelés alatt álló emberekkel. Ezt a munkát maga is „az egyik legstresszesebb, ugyanakkor legmeghatározóbb és legkielégítőbb tevékenységnek” nevezte.
A ’70-es években aktívan részt vett különböző társadalmi mozgalmakban, és később is elkötelezett maradt a független médiában való szerepvállalás iránt. Hosszú időn keresztül vezette La perla di Labuan című műsorát a Radio Black Out hullámhosszán, amely „az egyetlen állomás a nemzet ellen” mottóval működött. Munkásságát a rádió honlapján így méltatták: „Szerény és álmodozó, nagysága az alázatában rejlett. Egy közülünk – mindörökké.”
Riccardo Borgogno 2021. november 7-én hunyt el szülővárosában, Torinóban. Halála mélyen megrázta mindazokat, akik ismerték és tisztelték őt, legyen szó olvasókról, kollégákról vagy barátokról.
Született
1954. június 10.
Torino, Olaszország
Torino, Olaszország
Meghalt
2021. november 7.
Torino, Olaszország
Torino, Olaszország
