Sayonara happiness #1

Hogy is kéne elkezdeni? Hmm. Egyszer volt hol nem volt... Montevereszt, Micimackó, Teszkós fagyi kehely, Kiszel Tündér miegymás. Persze a formaságok kedvéért csípõs nokedlicskéim. Nos. 2009-ben meg elõtte is, létezett egy nagy-nagy alternatív Magyarország, benne minden földi jóval-hóval. De a jóhoz tartoznia kell annak a bizonyos rossznak is, mert nem mindig ül az ember tejfölös bödönkébe, ha-ha. Valahogy így kerülte el szerencséjét egyik hõsnõnk Kuni is, az eredetileg japán anyanyelvû mogorva gimnazista. Régen birtokosává vált, egy nagy erejû maszknak, ami tulajdonosait önnön kedvére válogatja, s innentõl fogva nem volt megállás. Próbál normális életet élni, de az emberek védelmezése, és a múlt sötét árnyai még mindig üldözik. Carrye Chaos a kalózkapitány, Kuni legfõbb ellenfele kiszabadul az elmegyógyintézetbõl, és persze nem csak shoppingolni akar Kunival. Hamarosan az õrület úrrá lesz az egész országon, ami kiszolgáltatva hever az anarchista Carrye, és nem kicsit zizzent legénysége elõtt. Bár Kuni kívülrõl elismert hõs, belül retteg, és fél a holnaptól. A két lány sorsa már fiatalkorukban összefonódott, de a csomókat még nem tudták kibogozni.
Mindketten más utat választottak. Lassan új társak tûnnek fel, új ellenségek, és új barátok. A jó és a rossz küzdelme elkezdõdött, s a tét végül már nem csak a világ. Kuni a tinédzserkori életével, Carrye az ép eszével áldozott a gyõzelemért...és nem biztos, hogy mindig a jó gyõz.

Csak egy kérdést teszek fel neked…

Kérsz egy csésze teát?