Bertschy
Cristophe Bertschy
svájci
55 éves
Christophe Bertschy 1970. október 7-én született a francia nyelvű Svájcban. Gyerekkorában hamar elvarázsolták a klasszikus francia-belga képregények, mint Tintin, Asterix, Lucky Luke vagy Johan és Pirlouit (különösen Pirlouit). Az igazi inspirációt azonban Derib "Buddy Longway" című sorozata jelentette számára, amelyet hetente olvasott az újságokban. Ez a képregény ébresztette fel benne a vágyat, hogy egyszer ő maga is profi rajzoló legyen.
Fiatal felnőttként Lausanne-ban tanult grafikai tervezést, ahol számos technikát kipróbált. Ennek ellenére nem azonnal a képregényrajzolás felé fordult: nyolc évig grafikusként dolgozott a Philip Morris vállalatnál. 1999-ben azonban megnyerte a Sierre-i Képregényfesztivál "Új Tehetségek" versenyét, ami fordulópontot jelentett karrierjében.
Ekkor figyelt fel rá a Tchô! magazin, amely a Titeuf képregény otthona is volt. Itt alkotta meg először a "Jimmy Brocoli" című sorozatát, majd a "Smax" nevű karaktert – egy laza, de szerethető kamaszt. A Glénat Kiadó 2000 és 2005 között öt "Smax" albumot jelentetett meg, amelyben Bertschy egy erős vizuális stílust alakított ki vektoros grafikák segítségével – ez a technika számítógépes rajzolással, geometriai formák kombinációjával működik.
Bertschy nagy rajongója volt a strip képregényeknek (pl. Peanuts, Kázmér és Huba, Dilbert). Egy nap észrevette, hogy a svájci Le Matin napilapban megszűnt egy korábban futó képregénysorozat. Azonnal felajánlotta a szerkesztőségnek, hogy helyette egy kis narancssárga ördögfióka, Nelson történeteit publikálják. 2001-ben Nelson meg is jelent a lapban, és azonnal óriási sikert aratott.
Nelson és az ő "szenvedő alanya", a kedves Julie kalandjai gyorsan népszerűvé váltak. Bertschy szabadjára engedte a fantáziáját, és egy sor emlékezetes karaktert hozott létre, köztük Floydot, a bolondos kutyát. 2003-ban Nelson megjelent a Spirou magazinban, ahol hamarosan a címlapot is meghódította. Az olvasókat teljesen elbűvölte az aranyos, de kegyetlen humorral átitatott stílus.
2004-ben a Dupuis Kiadó kiadta az első Nelson-albumot, amely a "Diablotin à domicile" (Ördögfióka házhoz szállítva) címet kapta. 2020 februárjában megjelent a 22. kötet, "Super Furax", ami Bertschy hihetetlen termékenységét mutatja. Az évek során már közel 4700 Nelson-stripet írt és rajzolt, amelyeket számos ország újságjai publikáltak.
Bertschy a strip műfajának egyik kiemelkedő alkotója lett, olyan legendák nyomdokain haladva, mint Charles M. Schulz, Gary Larson vagy Bill Watterson. Nelson, a gonosz, de szerethető kis ördög a Spirou magazin egyik sztárja, amely egyszerre garantálja a jókedvet és a csípős humort. A digitális vektoros rajz mestereként Bertschy egyedi vizuális világot teremtett, amely mára összetéveszthetetlenné vált.
Fiatal felnőttként Lausanne-ban tanult grafikai tervezést, ahol számos technikát kipróbált. Ennek ellenére nem azonnal a képregényrajzolás felé fordult: nyolc évig grafikusként dolgozott a Philip Morris vállalatnál. 1999-ben azonban megnyerte a Sierre-i Képregényfesztivál "Új Tehetségek" versenyét, ami fordulópontot jelentett karrierjében.
Ekkor figyelt fel rá a Tchô! magazin, amely a Titeuf képregény otthona is volt. Itt alkotta meg először a "Jimmy Brocoli" című sorozatát, majd a "Smax" nevű karaktert – egy laza, de szerethető kamaszt. A Glénat Kiadó 2000 és 2005 között öt "Smax" albumot jelentetett meg, amelyben Bertschy egy erős vizuális stílust alakított ki vektoros grafikák segítségével – ez a technika számítógépes rajzolással, geometriai formák kombinációjával működik.
Bertschy nagy rajongója volt a strip képregényeknek (pl. Peanuts, Kázmér és Huba, Dilbert). Egy nap észrevette, hogy a svájci Le Matin napilapban megszűnt egy korábban futó képregénysorozat. Azonnal felajánlotta a szerkesztőségnek, hogy helyette egy kis narancssárga ördögfióka, Nelson történeteit publikálják. 2001-ben Nelson meg is jelent a lapban, és azonnal óriási sikert aratott.
Nelson és az ő "szenvedő alanya", a kedves Julie kalandjai gyorsan népszerűvé váltak. Bertschy szabadjára engedte a fantáziáját, és egy sor emlékezetes karaktert hozott létre, köztük Floydot, a bolondos kutyát. 2003-ban Nelson megjelent a Spirou magazinban, ahol hamarosan a címlapot is meghódította. Az olvasókat teljesen elbűvölte az aranyos, de kegyetlen humorral átitatott stílus.
2004-ben a Dupuis Kiadó kiadta az első Nelson-albumot, amely a "Diablotin à domicile" (Ördögfióka házhoz szállítva) címet kapta. 2020 februárjában megjelent a 22. kötet, "Super Furax", ami Bertschy hihetetlen termékenységét mutatja. Az évek során már közel 4700 Nelson-stripet írt és rajzolt, amelyeket számos ország újságjai publikáltak.
Bertschy a strip műfajának egyik kiemelkedő alkotója lett, olyan legendák nyomdokain haladva, mint Charles M. Schulz, Gary Larson vagy Bill Watterson. Nelson, a gonosz, de szerethető kis ördög a Spirou magazin egyik sztárja, amely egyszerre garantálja a jókedvet és a csípős humort. A digitális vektoros rajz mestereként Bertschy egyedi vizuális világot teremtett, amely mára összetéveszthetetlenné vált.
Született
1970. október 7.
Pompaples, Svájc
Pompaples, Svájc
