Bill Woolfolk
William Winston Woolfolk
amerikai
élt 86 évet
William „Bill” Woolfolk (1917. június 25. – 2003. július 20.) 1917-ben született William (színházi menedzser) és Mary (színésznő, leánykori neve Lyon) Woolfolk fiaként. Woolfolk amerikai regényíró, televíziós író és képregényszerző volt, aki számos népszerű háborús képregényhős, többek között Captain Marvel és Blackhawk történeteit írta. Írói munkássága rendkívüli sokoldalúságáról volt ismert, hiszen sikeresen alkotott a képregények, regények és televíziós forgatókönyvírás területén is. 2003. július 20-án, 86 éves korában, szívelégtelenség következtében hunyt el egy syracuse-i kórházban, New York államban.
Az író 19 szépirodalmi és ismeretterjesztő könyve több mint 6 millió példányban kelt el, és nyolc alkalommal választották a Book of the Month Club (Hónap Könyve Klub) kiemelt könyvei közé. Ennek ellenére soha nem vált igazán ismertté az irodalmi körökben. Woolfolk, aki időnként álnéven is publikált, humorosan saját figyelemre méltó sokoldalúságának tulajdonította ismeretlenségét.
Pályafutását 1938 és 1940 között reklámszövegíróként kezdte, majd 1940 és 1942 között magazinoknak dolgozott szabadúszó íróként, miután diplomát szerzett a New York-i Egyetemen. Barátja, Reginald Rose – a Tizenkét dühös ember forgatókönyvírója – csábította el a televíziós írás világába. Woolfolk a The Defenders című sorozaton dolgozott, amelyben E.G. Marshall és Robert Reed apa és fia ügyvédpárost alakított. 1961 és 1965 között a sorozat történetszerkesztője és vezető forgatókönyvírója volt. Két epizódját – A Book for Burning (egy cenzúráról szóló történet) és All the Silent Voices (amely a születésszabályozás témáját érintette) – Emmy-díjra jelölték.
Woolfolk barátságban állt Seymour Reittel, Casper, a barátságos szellem megalkotójával, aki azt javasolta neki, hogy írjon Will Eisner és Jerry Iger vállalatának, amely többek között a Spirit és a Blackhawk képregényeket készítette. Abban az időben, amikor a képregények még kezdetleges és amatőr művészeti formának számítottak, Eisner műhelyében olyan művészek dolgoztak, mint Jack Cole, Lou Fine és Reed Crandall, akik kifogástalan kézműves munkájukról, finom vonalaikról és arányos kompozícióikról voltak ismertek. Woolfolk az ő munkatársuk lett.
Woolfolk 1941 és 1954 között dolgozott a képregényiparban, kezdetben az MLJ Magazines-nél, bár katonai szolgálata miatt voltak megszakításai. A szakmában gyorsan emelkedett, és az egyik legjobban fizetett képregényíró lett, heti 300 dolláros fizetéssel – ez tízszerese volt az átlagbérnek. Több kiadónak is írt, köztük a Detective Comics-nak (Batman és Superman), a Fawcett Comics-nak (Bulletman, Captain Marvel és Captain Marvel Jr.), a Quality Comics-nak (Blackhawk és Plastic Man), valamint a Timely Comics-nak (a Marvel Comics elődjének), ahol Captain America és Sub-Mariner történeteket készített. Neki tulajdonítják Captain Marvel híres „Holy Moley!” felkiáltásának megalkotását is. Ezen kívül dolgozott az Archie Comics-nak, a National Comics-nak és az Orbit Publications-nak is.
A második világháború során katonai szolgálatot teljesített, majd szabadúszó íróként dolgozott több magazinnál. Később csatlakozott a Shock Illustrated szerkesztőségéhez, és megalapította a Space World című űrkutatási magazint.
1944-ben William „Bill” Woolfolk és John Gerard „Jack” Oxton Sr. – aki illusztrátor és filmvágó volt a Paramount News/Paramount Pictures-nél New Yorkban – közösen alapították meg saját képregénykiadójukat, az O.W. Comics-ot (Oxton Woolfolk név alatt). Woolfolk szerkesztőként, Oxton pedig elnökként vezette a vállalatot, amely először a 150 Nassau Streeten, majd később a 270 Broadway-n működött New Yorkban.
1945-re Woolfolk és Oxton közösen alkották meg a Mad Hatter című képregényt, amelynek első kötete 1946 január-februárjában, a második pedig szeptember-októberben jelent meg. Ezen kívül létrehozták az Animal Fables sorozatot is. Az O.W. Comics azonban áldozatul esett az 1945–49 közötti papírállátási válságnak, amely sok amerikai kiadót csődbe vitt. A vállalat katalógusüzletet vásárolt, hogy biztosítsa a papírellátást, és kéthavonta szerette volna kiadni a Mad Hatter-t, de a nyomda hibájából az eredetileg 48 oldalasra tervezett képregény helyett egy silány 32 oldalas változat készült el. Emiatt a történetek egy részét ki kellett vágni, és az eredmény katasztrofális lett. Woolfolk és Oxton pert indított a nyomda ellen, de a kár már helyrehozhatatlan volt. M.C. Gaines megvásárolta az Animal Fables-t, és sikeres sorozattá alakította, de az O.W. Comics végül csődbe ment.
A képregények aranykorában Woolfolkot „A képregények Shakespeare-jeként” emlegették. Egy évtizednyi Fawcett Comics-nál végzett munka után a Detective Comics szerkesztője, Mort Weisinger felvette őt Superman írójának – ez a karakter akkoriban Captain Marvel riválisa volt, amelynek Woolfolk szintén írt történeteket. Bár a biztosabb megélhetés érdekében elfogadta az ajánlatot, hamar összetűzésbe került Weisingerrel, és továbbra is szabadúszóként dolgozott számos kiadóval.
1955-ben a Kable News kérésére periodikus kiadványok kiadásába kezdett, és elindította az Inside Story című havi pletykamagazint, amely a Confidential riválisa volt. A magazin végül a második legjobban eladott botránylap lett az iparágban. Később a könyvírás és a televíziós munkák felé fordult.
Az Anthology Contemporary Authors című kiadványban Woolfolk így emlékezett vissza:
„A képregények úgynevezett aranykorában hamar a legjobban fizetett és legkeresettebb íróvá váltam (kevés volt a konkurencia). Írtam minden karakternek, akiket ma nosztalgikusan emlegetnek: Captain Marvel, Superman, Batman, Captain Midnight, Blackhawk, Plastic Man és sok más figura. Ez a munka olyan jól fizetett, olyan könnyű volt, és annyira élvezetes, hogy úgy tűnt, a sokoldalúságom örökre véget ér. De az aranykor elmúlt, és én továbbálltam.”
2002-ben Woolfolk megkapta az Inkpot Award-ot a San Diego Comic-Con-on.
Az író 19 szépirodalmi és ismeretterjesztő könyve több mint 6 millió példányban kelt el, és nyolc alkalommal választották a Book of the Month Club (Hónap Könyve Klub) kiemelt könyvei közé. Ennek ellenére soha nem vált igazán ismertté az irodalmi körökben. Woolfolk, aki időnként álnéven is publikált, humorosan saját figyelemre méltó sokoldalúságának tulajdonította ismeretlenségét.
Pályafutását 1938 és 1940 között reklámszövegíróként kezdte, majd 1940 és 1942 között magazinoknak dolgozott szabadúszó íróként, miután diplomát szerzett a New York-i Egyetemen. Barátja, Reginald Rose – a Tizenkét dühös ember forgatókönyvírója – csábította el a televíziós írás világába. Woolfolk a The Defenders című sorozaton dolgozott, amelyben E.G. Marshall és Robert Reed apa és fia ügyvédpárost alakított. 1961 és 1965 között a sorozat történetszerkesztője és vezető forgatókönyvírója volt. Két epizódját – A Book for Burning (egy cenzúráról szóló történet) és All the Silent Voices (amely a születésszabályozás témáját érintette) – Emmy-díjra jelölték.
Woolfolk barátságban állt Seymour Reittel, Casper, a barátságos szellem megalkotójával, aki azt javasolta neki, hogy írjon Will Eisner és Jerry Iger vállalatának, amely többek között a Spirit és a Blackhawk képregényeket készítette. Abban az időben, amikor a képregények még kezdetleges és amatőr művészeti formának számítottak, Eisner műhelyében olyan művészek dolgoztak, mint Jack Cole, Lou Fine és Reed Crandall, akik kifogástalan kézműves munkájukról, finom vonalaikról és arányos kompozícióikról voltak ismertek. Woolfolk az ő munkatársuk lett.
Woolfolk 1941 és 1954 között dolgozott a képregényiparban, kezdetben az MLJ Magazines-nél, bár katonai szolgálata miatt voltak megszakításai. A szakmában gyorsan emelkedett, és az egyik legjobban fizetett képregényíró lett, heti 300 dolláros fizetéssel – ez tízszerese volt az átlagbérnek. Több kiadónak is írt, köztük a Detective Comics-nak (Batman és Superman), a Fawcett Comics-nak (Bulletman, Captain Marvel és Captain Marvel Jr.), a Quality Comics-nak (Blackhawk és Plastic Man), valamint a Timely Comics-nak (a Marvel Comics elődjének), ahol Captain America és Sub-Mariner történeteket készített. Neki tulajdonítják Captain Marvel híres „Holy Moley!” felkiáltásának megalkotását is. Ezen kívül dolgozott az Archie Comics-nak, a National Comics-nak és az Orbit Publications-nak is.
A második világháború során katonai szolgálatot teljesített, majd szabadúszó íróként dolgozott több magazinnál. Később csatlakozott a Shock Illustrated szerkesztőségéhez, és megalapította a Space World című űrkutatási magazint.
1944-ben William „Bill” Woolfolk és John Gerard „Jack” Oxton Sr. – aki illusztrátor és filmvágó volt a Paramount News/Paramount Pictures-nél New Yorkban – közösen alapították meg saját képregénykiadójukat, az O.W. Comics-ot (Oxton Woolfolk név alatt). Woolfolk szerkesztőként, Oxton pedig elnökként vezette a vállalatot, amely először a 150 Nassau Streeten, majd később a 270 Broadway-n működött New Yorkban.
1945-re Woolfolk és Oxton közösen alkották meg a Mad Hatter című képregényt, amelynek első kötete 1946 január-februárjában, a második pedig szeptember-októberben jelent meg. Ezen kívül létrehozták az Animal Fables sorozatot is. Az O.W. Comics azonban áldozatul esett az 1945–49 közötti papírállátási válságnak, amely sok amerikai kiadót csődbe vitt. A vállalat katalógusüzletet vásárolt, hogy biztosítsa a papírellátást, és kéthavonta szerette volna kiadni a Mad Hatter-t, de a nyomda hibájából az eredetileg 48 oldalasra tervezett képregény helyett egy silány 32 oldalas változat készült el. Emiatt a történetek egy részét ki kellett vágni, és az eredmény katasztrofális lett. Woolfolk és Oxton pert indított a nyomda ellen, de a kár már helyrehozhatatlan volt. M.C. Gaines megvásárolta az Animal Fables-t, és sikeres sorozattá alakította, de az O.W. Comics végül csődbe ment.
A képregények aranykorában Woolfolkot „A képregények Shakespeare-jeként” emlegették. Egy évtizednyi Fawcett Comics-nál végzett munka után a Detective Comics szerkesztője, Mort Weisinger felvette őt Superman írójának – ez a karakter akkoriban Captain Marvel riválisa volt, amelynek Woolfolk szintén írt történeteket. Bár a biztosabb megélhetés érdekében elfogadta az ajánlatot, hamar összetűzésbe került Weisingerrel, és továbbra is szabadúszóként dolgozott számos kiadóval.
1955-ben a Kable News kérésére periodikus kiadványok kiadásába kezdett, és elindította az Inside Story című havi pletykamagazint, amely a Confidential riválisa volt. A magazin végül a második legjobban eladott botránylap lett az iparágban. Később a könyvírás és a televíziós munkák felé fordult.
Az Anthology Contemporary Authors című kiadványban Woolfolk így emlékezett vissza:
„A képregények úgynevezett aranykorában hamar a legjobban fizetett és legkeresettebb íróvá váltam (kevés volt a konkurencia). Írtam minden karakternek, akiket ma nosztalgikusan emlegetnek: Captain Marvel, Superman, Batman, Captain Midnight, Blackhawk, Plastic Man és sok más figura. Ez a munka olyan jól fizetett, olyan könnyű volt, és annyira élvezetes, hogy úgy tűnt, a sokoldalúságom örökre véget ér. De az aranykor elmúlt, és én továbbálltam.”
2002-ben Woolfolk megkapta az Inkpot Award-ot a San Diego Comic-Con-on.
Született
1917. június 25.
New York, Amerikai Egyesült Államok
New York, Amerikai Egyesült Államok
Meghalt
2003. július 20.
Syracuse, Amerikai Egyesült Államok
Syracuse, Amerikai Egyesült Államok
