Claude Moliterni
francia
élt 76 évet
Claude Moliterni szerkesztő, író, történész és francia képregényíró volt, aki 1932. november 21-én született Párizsban, és ugyanott hunyt el 2009. január 21-én. 1974-ben ő volt az angoulême-i Nemzetközi Képregényfesztivál egyik alapítója.
Claude Moliterni az École nationale des chartes hallgatója volt. 1955-ben a Hachette-nél kezdett dolgozni mint dokumentalista, majd az 1960-as évek elején csatlakozott a képregényrajongók CELEG nevű csoportjához, amit 1966-ban elhagyott, hogy megalapítsa a konkurens Socerlid nevű csoportot, amelynek elnöke és a csoport tanulmányi folyóirata, a Phénix szerkesztője lett 1977-ig, a folyóirat megszűnéséig. Moliterni számos álnevet használt, hogy megírjon több mint száz krimi-regényt, emellett rádiós krimisorozatokat készített a Radio Luxembourg számára, valamint könyv-lemezeket is publikált.
1965-ben megszervezte a Tízmillió kép: A képregény aranykora című kiállítást, amely az első nagyobb képregényes tárlat volt Franciaországban, és Párizsban „lenyűgöző sikert” aratott. Ugyanebben az évben társalapítója volt az olaszországi nemzetközi képregényszalonnak, amelynek első rendezvénye 1965-ben zajlott. 1967-ben a párizsi Dekoratív Művészetek Múzeumában megszervezte a Képregény és narratív ábrázolás című vándorkiállítást, amely 1972-ben Angoulême-be került. Francis Groux és Jean Mardikian társaságában 1972-ben megalapította a „Képregény Csütörtökök” eseményt a La Quinzaine de la lecture keretében, amely „jelentős sikert” aratott. 1973 végén, az európai legfontosabb eseménynek számító Luccai Képregényfesztivál szervezőjeként Groux-t és Mardikiant is elvitte oda. Ennek mintájára hárman elindították az angoulême-i Nemzetközi Képregényfesztivált, amelynek első rendezvénye 1974 januárjában zajlott, és azonnali sikert aratott.
1965 és 2005 között Moliterni közel 200 kiállítást szervezett olyan hírességekkel, mint Burne Hogarth, Milton Caniff, Will Eisner, Philippe Druillet, Jean Giraud, Franquin, Hugo Pratt stb. Ezen felül 1967-ben társalapítója volt a chambéry-i Nemzetközi Képregényfesztiválnak, 1984-ben az ajacciói fesztiválnak, 1993-ban pedig a római Expocartoon-nak. 1973-ban a Dargaud kiadó szerkesztőségi igazgatója lett, ahol 1989-ig dolgozott, majd átlépett a Gautier-Languereau kiadóhoz. 1990-ben saját kiadót alapított, a Bagheera-t, amely 1998-ban megszűnt. Moliterni elsőként készített CD-ROM-okat a képregény művészetéről. 2007-ben megszervezte az Aubenas-i Képvilág Találkozóját.
Szenvedélyes gyűjtőként számos eredeti rajzot birtokolt, amelyeket barátaitól kapott ajándékba. Több könyvet írt a képregényekről, köztük az Aventure de la bande dessinée (Gallimard), a Dictionnaire mondial de la bande dessinée, az Encyclopédie de la bande dessinée (1974), a Histoire mondiale de la bande dessinée (1990) és a Les Aventures de la BD (1996) című munkákat. 2000-ben társalapítója lett a BDZoom nevű weboldalnak.
Az 1960-as évek végétől a szerkesztési és kiadói munkái mellett forgatókönyvíróként is dolgozott. Először Robert Gigivel, majd 1975-től más rajzolókkal készített körülbelül húsz képregényt, amelyek közül több reklám- vagy műfaji célú volt. Szerkesztőségi igazgatóként olyan képregényes magazinokat vezetett, mint a Pogo/Poco, a Les Pieds nickelés magazine, a Pilote, a Charlie Mensuel és a Lucky Luke.
Moliterni egész életében a képregény elismertetéséért és népszerűsítéséért dolgozott. A Le Monde kulturális rovatának krónikása, Yves-Marie Labé szerint ő „mindenekelőtt egy enciklopédista és úttörő” volt.
Claude Moliterni az École nationale des chartes hallgatója volt. 1955-ben a Hachette-nél kezdett dolgozni mint dokumentalista, majd az 1960-as évek elején csatlakozott a képregényrajongók CELEG nevű csoportjához, amit 1966-ban elhagyott, hogy megalapítsa a konkurens Socerlid nevű csoportot, amelynek elnöke és a csoport tanulmányi folyóirata, a Phénix szerkesztője lett 1977-ig, a folyóirat megszűnéséig. Moliterni számos álnevet használt, hogy megírjon több mint száz krimi-regényt, emellett rádiós krimisorozatokat készített a Radio Luxembourg számára, valamint könyv-lemezeket is publikált.
1965-ben megszervezte a Tízmillió kép: A képregény aranykora című kiállítást, amely az első nagyobb képregényes tárlat volt Franciaországban, és Párizsban „lenyűgöző sikert” aratott. Ugyanebben az évben társalapítója volt az olaszországi nemzetközi képregényszalonnak, amelynek első rendezvénye 1965-ben zajlott. 1967-ben a párizsi Dekoratív Művészetek Múzeumában megszervezte a Képregény és narratív ábrázolás című vándorkiállítást, amely 1972-ben Angoulême-be került. Francis Groux és Jean Mardikian társaságában 1972-ben megalapította a „Képregény Csütörtökök” eseményt a La Quinzaine de la lecture keretében, amely „jelentős sikert” aratott. 1973 végén, az európai legfontosabb eseménynek számító Luccai Képregényfesztivál szervezőjeként Groux-t és Mardikiant is elvitte oda. Ennek mintájára hárman elindították az angoulême-i Nemzetközi Képregényfesztivált, amelynek első rendezvénye 1974 januárjában zajlott, és azonnali sikert aratott.
1965 és 2005 között Moliterni közel 200 kiállítást szervezett olyan hírességekkel, mint Burne Hogarth, Milton Caniff, Will Eisner, Philippe Druillet, Jean Giraud, Franquin, Hugo Pratt stb. Ezen felül 1967-ben társalapítója volt a chambéry-i Nemzetközi Képregényfesztiválnak, 1984-ben az ajacciói fesztiválnak, 1993-ban pedig a római Expocartoon-nak. 1973-ban a Dargaud kiadó szerkesztőségi igazgatója lett, ahol 1989-ig dolgozott, majd átlépett a Gautier-Languereau kiadóhoz. 1990-ben saját kiadót alapított, a Bagheera-t, amely 1998-ban megszűnt. Moliterni elsőként készített CD-ROM-okat a képregény művészetéről. 2007-ben megszervezte az Aubenas-i Képvilág Találkozóját.
Szenvedélyes gyűjtőként számos eredeti rajzot birtokolt, amelyeket barátaitól kapott ajándékba. Több könyvet írt a képregényekről, köztük az Aventure de la bande dessinée (Gallimard), a Dictionnaire mondial de la bande dessinée, az Encyclopédie de la bande dessinée (1974), a Histoire mondiale de la bande dessinée (1990) és a Les Aventures de la BD (1996) című munkákat. 2000-ben társalapítója lett a BDZoom nevű weboldalnak.
Az 1960-as évek végétől a szerkesztési és kiadói munkái mellett forgatókönyvíróként is dolgozott. Először Robert Gigivel, majd 1975-től más rajzolókkal készített körülbelül húsz képregényt, amelyek közül több reklám- vagy műfaji célú volt. Szerkesztőségi igazgatóként olyan képregényes magazinokat vezetett, mint a Pogo/Poco, a Les Pieds nickelés magazine, a Pilote, a Charlie Mensuel és a Lucky Luke.
Moliterni egész életében a képregény elismertetéséért és népszerűsítéséért dolgozott. A Le Monde kulturális rovatának krónikása, Yves-Marie Labé szerint ő „mindenekelőtt egy enciklopédista és úttörő” volt.
Született
1932. november 21.
Párizs, Franciaország
Párizs, Franciaország
Meghalt
2009. január 21.
Párizs, Franciaország
Párizs, Franciaország
forrás: wikipédia