Fóka
Fórizs Attila
magyar
57 éves
Gyerekként az óvodában mindig csodálva nézte azokat az óvónéniket, akik rajzoltak (például Zsuzsa nénit). Varázslatos dolognak tűnt – mert valóban az – és a többi gyerekkel ellentétben, akik műanyag villamosokkal és dömperekkel püfölték egymást, ő inkább elvonult papírokkal és rajzeszközökkel. Édesanyja is elég jól rajzolt – legalábbis így él emlékeiben –, így valójában a rajzolás útján a nők indították el. Később is ők vitték tovább, motiválták, és ez így van a mai napig. Ugyanis az exfelesége buzdította, hogy küldjön be rajzokat újságoknak, és jelenleg is a Kedvese noszogatására próbál fejlődni; ez a honlap és a Facebook oldala is Neki köszönhető.
Akiknek még köszönettel tartozik, azok a rajzfilmesek, képregényrajzolók, sok-sok karikaturista, akik műveit, figuráit gyerekként lemásolgatta. Az évek során ezekből a stílusokból megszületett a saját stílusa, ami jelenleg eléggé egyedi és felismerhető. Külön kiemelné a „Gusztáv” című rajzfilmsorozatot és Marcel Gotlib, a francia grafikus zseni munkásságát.
Elméjének elvetemült bugyraiban az évek alatt megszülettek kedvenc figurái, antihősei: Doktor Dudor, Agytörzsy professzor, Falli Manó, Móricka, Genyó Anyó, Szuperfaszi. Egy ideje már nem készít pikáns rajzokat, inkább mindenki számára emészthető humort igyekszik produkálni, sőt gyerekek számára is rajzol. Egyik kedvenc, gyerekeknek készült figurája Nyúl Tivadar, a vastag szemüveget viselő tapsifüles, aki annak ellenére, hogy kissé nárcisztikus, számító és szemétkedni is szokott, mégis szerethető.
Alapvetően geg (poén) karikaturista, de gyakran készít portrékarikatúrákat is. Továbbá logókat, illusztrációkat, képregényeket alkot. Nem nevez kiállításokra, pályázatokra, versenyekre, díjakra, és a karikaturista szakma művészeti berkeinek szakértő kegyeit sem keresi. Az utóbbi csoport általában megvető véleménnyel van munkásságáról, mert pajzán dolgokat is rajzolt. Az embereknek rajzol; őket szeretné megnevettetni, vagy legalább megmosolyogtatni, miközben maga is jól szórakozik saját hülyeségein. A többi csak sallang.
Akiknek még köszönettel tartozik, azok a rajzfilmesek, képregényrajzolók, sok-sok karikaturista, akik műveit, figuráit gyerekként lemásolgatta. Az évek során ezekből a stílusokból megszületett a saját stílusa, ami jelenleg eléggé egyedi és felismerhető. Külön kiemelné a „Gusztáv” című rajzfilmsorozatot és Marcel Gotlib, a francia grafikus zseni munkásságát.
Elméjének elvetemült bugyraiban az évek alatt megszülettek kedvenc figurái, antihősei: Doktor Dudor, Agytörzsy professzor, Falli Manó, Móricka, Genyó Anyó, Szuperfaszi. Egy ideje már nem készít pikáns rajzokat, inkább mindenki számára emészthető humort igyekszik produkálni, sőt gyerekek számára is rajzol. Egyik kedvenc, gyerekeknek készült figurája Nyúl Tivadar, a vastag szemüveget viselő tapsifüles, aki annak ellenére, hogy kissé nárcisztikus, számító és szemétkedni is szokott, mégis szerethető.
Alapvetően geg (poén) karikaturista, de gyakran készít portrékarikatúrákat is. Továbbá logókat, illusztrációkat, képregényeket alkot. Nem nevez kiállításokra, pályázatokra, versenyekre, díjakra, és a karikaturista szakma művészeti berkeinek szakértő kegyeit sem keresi. Az utóbbi csoport általában megvető véleménnyel van munkásságáról, mert pajzán dolgokat is rajzolt. Az embereknek rajzol; őket szeretné megnevettetni, vagy legalább megmosolyogtatni, miközben maga is jól szórakozik saját hülyeségein. A többi csak sallang.
Született
1968. július 14.
Budapest, Magyarország
Budapest, Magyarország
