Joe Sinnott
Joseph Leonard Sinnott
amerikai
élt 93 évet
Joseph Leonard Sinnott (1926. október 16. – 2020. június 25.) amerikai képregényművész volt. Elsősorban tuskihúzóként dolgozott, és leginkább a Marvel Comics Fantastic Four című képregényén végzett munkájáról ismert, amelyet 1965 és 1981 között (valamint rövid időre az 1980-as évek végén) illusztrált, kezdetben Jack Kirby ceruzarajzaira építve. Marvel-freelancerként és távmunkásként eltöltött 60 éve alatt Sinnott szinte minden fontosabb címhez hozzájárult, jelentős sorozatokkal az Avengers, a Defenders és a Thor című képregényeken.
A 2000-es évek közepén Stan Lee úgy nyilatkozott, hogy Sinnott volt a vállalat legkeresettebb tuskihúzója, tréfásan hozzátéve: „[A] ceruzarajzolók mindenféle súlyos fenyegetésekkel bombáztak, ha nem gondoskodtam róla, hogy Joe, és csakis Joe húzza ki az oldalaikat. Tudtam, hogy nem tudok mindenkit kielégíteni, ezért a legfontosabb történeteket tartogattam [neki]. A legtöbb rajzolónak az, hogy Joe Sinnott húzta ki a munkáját, olyan volt, mintha megnyerték volna a fődíjat.” Sinnott művészete 2007-ben két amerikai postai bélyegen is megjelent, és egészen 2019-es visszavonulásáig tuskihúzóként dolgozott a The Amazing Spider-Man vasárnapi képregénysorozatban.
Joseph Leonard Sinnott 1926. október 16-án született a New York állambeli Saugertiesben. Edward és Catherine McGraw Sinnott hét gyermeke közül ő volt az egyik; testvérei közé tartozott Edward és további öt, akik őt megelőzően elhunytak: Ann / Anne, Frank, John (más néven Jack), Leonard és Richard. Egy olyan panzióban nőtt fel, amely főként tanítóknak biztosított szállást, és néhányuk inspirálta a fiatal Sinnottnál a rajz iránti szeretetet. Gyermekkori képregényhatásai közé tartozott a Terry and the Pirates című képregénysorozat, valamint olyan karakterek, mint Batman, Congo Bill, Hawkman és Zatara. Az általános és középiskolai tanulmányait a St. Mary of the Snow és a Saugerties High School iskolákban végezte.
Miután testvére, Jack 1944-ben az Egyesült Államok hadseregének harmadik hadosztályában elesett, Sinnott édesanyja kérésére nem vonult be az hadseregbe, hanem 1944 őszén belépett az Egyesült Államok haditengerészetébe. A második világháború alatt a Seabees nevű műszaki alakulatnál szolgált Okinawában, ahol lőszeres teherautót vezetett, és 1946 májusában szerelt le. Kitüntetései közé tartozott az Ázsia–Csendes-óceáni Kampány Érdemérem, a Második Világháborús Győzelmi Érdemérem és a Haditengerészeti Megszállási Szolgálati Érdemérem. Apja cementgyárában eltöltött három év után felvételt nyert a New York-i Cartoonists and Illustrators Schoolba (későbbi nevén School of Visual Arts), ahol 1949 márciusától a GI Bill támogatásával tanult.
Első önálló művészi munkája a St. John Publications Mopsy című humoros képregényének mellékrovata, a Trudi volt 1950 szeptemberében. A Cartoonists and Illustrators School oktatója, Tom Gill, felkérte Sinnotot, hogy legyen asszisztense Gill szabadúszó képregényes munkáiban. Osztálytársával, Norman Steinberggel együtt kilenc hónapon át rajzolt háttérképeket és részleteket, kezdetben Gill western témájú képregényeihez a Dell Comics számára. Az 1950-es években Sinnott Stan Lee-vel is találkozott, és dolgozott az Atlas Comicsnak, a Marvel Comics elődjének, számos műfajban, mint horror, sci-fi, western és romantika.
Sinnott az 1950-es évek végén, az Atlas gazdasági visszaesése után kereskedelmi művészetet is vállalt, például hirdetőtáblák és lemezborítók készítését. Emellett katolikus orientációjú képregényeket is rajzolt, például a Treasure Chest sorozathoz. Élete nagy részét szülővárosában, Saugertiesben töltötte, ahová visszatért a New York-i tanulmányai után.
Az 1950-es évek végén és az 1960-as években, amelyet a képregénytörténészek és gyűjtők a képregények Ezüstkorának neveznek, Joe Sinnott továbbra is alkalmi ceruza- és tuskihúzó munkákat végzett az Atlas Comics számára, amikor az Marvel Comics néven kezdte meg működését. Hozzájárult olyan "szuperhősök előtti Marvel" címekhez, mint a Strange Tales, a Strange Worlds, a Tales to Astonish, a Tales of Suspense és a World of Fantasy. Emellett elkezdett dolgozni az alacsony költségvetésű Charlton Comics számára is, Vince Collettával, mint tuskihúzóval közösen romantikus képregénytörténeteken. Ezek olyan sorozatokban jelentek meg, mint a First Kiss, a Just Married, a Romantic Secrets, a Sweethearts és a Teen-Age Love, amelyekkel 1963-ig foglalkozott.
Első együttműködése Jack Kirbyvel, aki a képregények történetének egyik legnagyobb hatású alkotója volt, az Atlas Battle #69 (1960. április) háborús történetében, a Doom Under the Deep-ben valósult meg. Ezt követte egy természetfeletti történet a Journey into Mystery #58-ban (1960. május), majd Kirby kétszer újranyomott óriásszörnyeteg-történetének, az I Was Trapped By Titano the Monster That Time Forgot-nak tuskihúzása a Tales to Astonish #10-ben (1960. július). Sinnott szerint első közös munkájuk egy western történet volt Outlaw Man from Fargo címmel, de ilyen című művet nem találni a standard adatbázisokban.
1962-ben Sinnott tuskihúzóként dolgozott az első Marvel szuperhős képregényén: Kirby ceruzarajzainak The Fantastic Four #5 (1962. július) című részén, amelyben bemutatkozott a hosszan futó szupergonosz, Dr. Doom. Bár elkezdte a következő rész néhány paneljét is, a munkát át kellett adnia Dick Ayersnek, mivel másik projektjére, a Treasure Chest katolikus képregény egyik 65 oldalas történetére már elkötelezte magát.
Eközben Sinnott 1962 augusztusában megalkotta Thor, a skandináv isten szuperhős bemutatkozását a Journey into Mystery #83-ban, és néhány további Thor történetet is készített. Bár ekkoriban inkább a Charlton Comics számára dolgozott, időnként más kiadóknak is készített munkákat, például TV- és filmadaptációkat, valamint egy életrajzi képregényt a Beatles-ről (The Beatles #1, 1964. november).
1965-ben visszatért a Marvelhez, hogy szinte kizárólag nekik dolgozzon, kezdve az X-Men #13 (1965. szeptember) egyik történetének, a Where Walks the Juggernaut-nak tuskihúzásával. Ettől kezdve kezdődött hosszú és elismert időszaka a Marvel egyik zászlóshajó sorozatánál, a Fantastic Four-nál, Kirby ceruzarajzainak tuskihúzásával, amely számos ikonikus karakter, például Galactus, az Ezüst Utazó, a Fekete Párduc és az Embertelenek megalkotásához vezetett. Sinnott Kirby távozása után is dolgozott a sorozaton, egészen 1981-ig, és rövid időre visszatért az 1980-as évek végén.
Egy képregénytörténész így értékelte Kirby és Sinnott 1960-as évekbeli együttműködését:
„Hihetetlen szerencsével és tökéletes időzítéssel, éppen amikor Kirby tökéletesítette a művészetét, Joe Sinnott lett a Fantastic Four állandó tuskihúzója. Sinnott mesteri kézműves volt, aki büszkén és precízen dolgozott. Az India tintával rétegezett, stilizált simaság, amelyet Sinnott Kirby rajzaira tett, olyan végeredményt hozott, amit más tuskihúzó soha nem tudott volna elérni.”
A 60-as években Sinnott Kirby több Captain America történetét, valamint az Inhumans című háttértörténetét is tuskihúzta a Thor-ban. Jim Steranko Nick Fury és Captain America történetein is dolgozott, valamint John Buscema The Silver Surfer #1 (1968. augusztus) eredettörténetén. 2006-ban Sinnott így emlékezett vissza:
„A '60-as években a rivális DC Comics gyakran hívott, hogy dolgozzak nekik, de mindig azt mondtam, hogy Stan [Lee] annyi munkát ad nekem, amennyit csak akarok. Stan mindig azt mondta: »Joe, bármit is ajánl a DC, mi többet fogunk fizetni.« Élveztem azokat a karaktereket, akikkel dolgoztunk.”
A Marvel szabadúszójaként, majd otthonról dolgozó, fizetett művészeként Joe Sinnott szinte minden jelentősebb sorozatban dolgozott, kiemelkedő időszakai voltak például az Avengers, a Defenders és a Thor címeken.
Sinnott 1992-ben visszavonult a képregényektől, hogy az Amazing Spider-Man vasárnapi csíkjainak tuskihúzására koncentráljon, valamint képregényborítók újraalkotásával és megrendelésre készült műalkotásokkal foglalkozzon. Továbbra is alkalmanként dolgozott a Marvelnek, és a Captain America 6. kötetének 1. számában (2011. szeptemberi borító dátummal) John Romita Sr.-rel közösen készített tuskihúzást az egyik, ehhez az új kiadáshoz készült hat alternatív borítóhoz.
2019 márciusában, 92 évesen visszavonult az Amazing Spider-Man csíkoktól.
1950 augusztusában, a Cartoonists and Illustrators School (későbbi nevén a New York-i School of Visual Arts) két hetes szünideje alatt Sinnott feleségül vette Elizabeth "Betty" Kirlauskit (1932. március 7. – 2006. november 1.), akivel 56 évig, Betty haláláig házasok maradtak. Négy gyermekük született: Joseph Jr. és Mark, valamint két lányuk, Kathleen és Linda; utóbbi Sinnott előtt hunyt el.
Joe Sinnott 2020. június 25-én, 93 éves korában hunyt el. Unokája, Dorian, így nyilatkozott: „2020. június 25-én reggel 8:40-kor távozott el, 93 évesen. Szerette az életet, és egészen a végéig rajzolt.”
A 2000-es évek közepén Stan Lee úgy nyilatkozott, hogy Sinnott volt a vállalat legkeresettebb tuskihúzója, tréfásan hozzátéve: „[A] ceruzarajzolók mindenféle súlyos fenyegetésekkel bombáztak, ha nem gondoskodtam róla, hogy Joe, és csakis Joe húzza ki az oldalaikat. Tudtam, hogy nem tudok mindenkit kielégíteni, ezért a legfontosabb történeteket tartogattam [neki]. A legtöbb rajzolónak az, hogy Joe Sinnott húzta ki a munkáját, olyan volt, mintha megnyerték volna a fődíjat.” Sinnott művészete 2007-ben két amerikai postai bélyegen is megjelent, és egészen 2019-es visszavonulásáig tuskihúzóként dolgozott a The Amazing Spider-Man vasárnapi képregénysorozatban.
Joseph Leonard Sinnott 1926. október 16-án született a New York állambeli Saugertiesben. Edward és Catherine McGraw Sinnott hét gyermeke közül ő volt az egyik; testvérei közé tartozott Edward és további öt, akik őt megelőzően elhunytak: Ann / Anne, Frank, John (más néven Jack), Leonard és Richard. Egy olyan panzióban nőtt fel, amely főként tanítóknak biztosított szállást, és néhányuk inspirálta a fiatal Sinnottnál a rajz iránti szeretetet. Gyermekkori képregényhatásai közé tartozott a Terry and the Pirates című képregénysorozat, valamint olyan karakterek, mint Batman, Congo Bill, Hawkman és Zatara. Az általános és középiskolai tanulmányait a St. Mary of the Snow és a Saugerties High School iskolákban végezte.
Miután testvére, Jack 1944-ben az Egyesült Államok hadseregének harmadik hadosztályában elesett, Sinnott édesanyja kérésére nem vonult be az hadseregbe, hanem 1944 őszén belépett az Egyesült Államok haditengerészetébe. A második világháború alatt a Seabees nevű műszaki alakulatnál szolgált Okinawában, ahol lőszeres teherautót vezetett, és 1946 májusában szerelt le. Kitüntetései közé tartozott az Ázsia–Csendes-óceáni Kampány Érdemérem, a Második Világháborús Győzelmi Érdemérem és a Haditengerészeti Megszállási Szolgálati Érdemérem. Apja cementgyárában eltöltött három év után felvételt nyert a New York-i Cartoonists and Illustrators Schoolba (későbbi nevén School of Visual Arts), ahol 1949 márciusától a GI Bill támogatásával tanult.
Első önálló művészi munkája a St. John Publications Mopsy című humoros képregényének mellékrovata, a Trudi volt 1950 szeptemberében. A Cartoonists and Illustrators School oktatója, Tom Gill, felkérte Sinnotot, hogy legyen asszisztense Gill szabadúszó képregényes munkáiban. Osztálytársával, Norman Steinberggel együtt kilenc hónapon át rajzolt háttérképeket és részleteket, kezdetben Gill western témájú képregényeihez a Dell Comics számára. Az 1950-es években Sinnott Stan Lee-vel is találkozott, és dolgozott az Atlas Comicsnak, a Marvel Comics elődjének, számos műfajban, mint horror, sci-fi, western és romantika.
Sinnott az 1950-es évek végén, az Atlas gazdasági visszaesése után kereskedelmi művészetet is vállalt, például hirdetőtáblák és lemezborítók készítését. Emellett katolikus orientációjú képregényeket is rajzolt, például a Treasure Chest sorozathoz. Élete nagy részét szülővárosában, Saugertiesben töltötte, ahová visszatért a New York-i tanulmányai után.
Az 1950-es évek végén és az 1960-as években, amelyet a képregénytörténészek és gyűjtők a képregények Ezüstkorának neveznek, Joe Sinnott továbbra is alkalmi ceruza- és tuskihúzó munkákat végzett az Atlas Comics számára, amikor az Marvel Comics néven kezdte meg működését. Hozzájárult olyan "szuperhősök előtti Marvel" címekhez, mint a Strange Tales, a Strange Worlds, a Tales to Astonish, a Tales of Suspense és a World of Fantasy. Emellett elkezdett dolgozni az alacsony költségvetésű Charlton Comics számára is, Vince Collettával, mint tuskihúzóval közösen romantikus képregénytörténeteken. Ezek olyan sorozatokban jelentek meg, mint a First Kiss, a Just Married, a Romantic Secrets, a Sweethearts és a Teen-Age Love, amelyekkel 1963-ig foglalkozott.
Első együttműködése Jack Kirbyvel, aki a képregények történetének egyik legnagyobb hatású alkotója volt, az Atlas Battle #69 (1960. április) háborús történetében, a Doom Under the Deep-ben valósult meg. Ezt követte egy természetfeletti történet a Journey into Mystery #58-ban (1960. május), majd Kirby kétszer újranyomott óriásszörnyeteg-történetének, az I Was Trapped By Titano the Monster That Time Forgot-nak tuskihúzása a Tales to Astonish #10-ben (1960. július). Sinnott szerint első közös munkájuk egy western történet volt Outlaw Man from Fargo címmel, de ilyen című művet nem találni a standard adatbázisokban.
1962-ben Sinnott tuskihúzóként dolgozott az első Marvel szuperhős képregényén: Kirby ceruzarajzainak The Fantastic Four #5 (1962. július) című részén, amelyben bemutatkozott a hosszan futó szupergonosz, Dr. Doom. Bár elkezdte a következő rész néhány paneljét is, a munkát át kellett adnia Dick Ayersnek, mivel másik projektjére, a Treasure Chest katolikus képregény egyik 65 oldalas történetére már elkötelezte magát.
Eközben Sinnott 1962 augusztusában megalkotta Thor, a skandináv isten szuperhős bemutatkozását a Journey into Mystery #83-ban, és néhány további Thor történetet is készített. Bár ekkoriban inkább a Charlton Comics számára dolgozott, időnként más kiadóknak is készített munkákat, például TV- és filmadaptációkat, valamint egy életrajzi képregényt a Beatles-ről (The Beatles #1, 1964. november).
1965-ben visszatért a Marvelhez, hogy szinte kizárólag nekik dolgozzon, kezdve az X-Men #13 (1965. szeptember) egyik történetének, a Where Walks the Juggernaut-nak tuskihúzásával. Ettől kezdve kezdődött hosszú és elismert időszaka a Marvel egyik zászlóshajó sorozatánál, a Fantastic Four-nál, Kirby ceruzarajzainak tuskihúzásával, amely számos ikonikus karakter, például Galactus, az Ezüst Utazó, a Fekete Párduc és az Embertelenek megalkotásához vezetett. Sinnott Kirby távozása után is dolgozott a sorozaton, egészen 1981-ig, és rövid időre visszatért az 1980-as évek végén.
Egy képregénytörténész így értékelte Kirby és Sinnott 1960-as évekbeli együttműködését:
„Hihetetlen szerencsével és tökéletes időzítéssel, éppen amikor Kirby tökéletesítette a művészetét, Joe Sinnott lett a Fantastic Four állandó tuskihúzója. Sinnott mesteri kézműves volt, aki büszkén és precízen dolgozott. Az India tintával rétegezett, stilizált simaság, amelyet Sinnott Kirby rajzaira tett, olyan végeredményt hozott, amit más tuskihúzó soha nem tudott volna elérni.”
A 60-as években Sinnott Kirby több Captain America történetét, valamint az Inhumans című háttértörténetét is tuskihúzta a Thor-ban. Jim Steranko Nick Fury és Captain America történetein is dolgozott, valamint John Buscema The Silver Surfer #1 (1968. augusztus) eredettörténetén. 2006-ban Sinnott így emlékezett vissza:
„A '60-as években a rivális DC Comics gyakran hívott, hogy dolgozzak nekik, de mindig azt mondtam, hogy Stan [Lee] annyi munkát ad nekem, amennyit csak akarok. Stan mindig azt mondta: »Joe, bármit is ajánl a DC, mi többet fogunk fizetni.« Élveztem azokat a karaktereket, akikkel dolgoztunk.”
A Marvel szabadúszójaként, majd otthonról dolgozó, fizetett művészeként Joe Sinnott szinte minden jelentősebb sorozatban dolgozott, kiemelkedő időszakai voltak például az Avengers, a Defenders és a Thor címeken.
Sinnott 1992-ben visszavonult a képregényektől, hogy az Amazing Spider-Man vasárnapi csíkjainak tuskihúzására koncentráljon, valamint képregényborítók újraalkotásával és megrendelésre készült műalkotásokkal foglalkozzon. Továbbra is alkalmanként dolgozott a Marvelnek, és a Captain America 6. kötetének 1. számában (2011. szeptemberi borító dátummal) John Romita Sr.-rel közösen készített tuskihúzást az egyik, ehhez az új kiadáshoz készült hat alternatív borítóhoz.
2019 márciusában, 92 évesen visszavonult az Amazing Spider-Man csíkoktól.
1950 augusztusában, a Cartoonists and Illustrators School (későbbi nevén a New York-i School of Visual Arts) két hetes szünideje alatt Sinnott feleségül vette Elizabeth "Betty" Kirlauskit (1932. március 7. – 2006. november 1.), akivel 56 évig, Betty haláláig házasok maradtak. Négy gyermekük született: Joseph Jr. és Mark, valamint két lányuk, Kathleen és Linda; utóbbi Sinnott előtt hunyt el.
Joe Sinnott 2020. június 25-én, 93 éves korában hunyt el. Unokája, Dorian, így nyilatkozott: „2020. június 25-én reggel 8:40-kor távozott el, 93 évesen. Szerette az életet, és egészen a végéig rajzolt.”
Született
1926. október 16.
Saugerties, Amerikai Egyesült Államok
Saugerties, Amerikai Egyesült Államok
Meghalt
2020. június 25.
Saugerties, Amerikai Egyesült Államok
Saugerties, Amerikai Egyesült Államok
