René Goscinny
René Goscinny
francia
élt 51 évet
Goscinny apja, Stanislas varsói, míg anyja, Anna Beresniak egy kicsiny oroszországi zsidó településrõl, Kodorkovból származott, és az állandó pogromoknak köszönhetõen menekült el onnan. Kordokov már régen eltûnt a térképrõl.
René Goscinny 1926 augusztus 11-én született Párizsban. 1928-ban szülei Argentínába, Buenos Airesbe vitték, ahol boldog gyermekkorát töltötte.
Tanulmányait a francia Lyche-ben folytatta, közvetlen a 2. Világháború elõtt. A mindenki megnevettetésére való törekvés valószínûleg félénkségét kompenzálta. Korán rajzolni kezdett, inspirálták a szívesen olvasott illusztrált történetek.
Egyik elsõ munkahelye reklámügynökség volt, ahol is problémákba ütközött a munkaadó elvárásainak teljesítése.
"Az elsõ szerzõdésem egy olivaolaj üveg cimkéjének tervezésére szólt. Az ügyfél meztelen nõt akart. Nem találtam az összefüggést... valójában arról volt szó, hogy jobban szerette a csupasz nõt az olivánál. Úgy véltem, a reklámozásnak megvannak a maga nehézségei..."
New Yorkba emigrált 1945-ben a nagybácsija meghívására, abban a reményben, hogy rajzfilmekbõl fog megélni, de csak tolmácsként tud elhelyezkedni. Nagyon nem erre számított, fõként, hogy nem bõvülõ angol tudása három dologra korlátozódik: Colerige három sorára, egy Shakespeare idézetre, és egy kevésbé hasznos mondatra, ami az asztal helyét taglalja a plafon és a padló között.
"Az Államokba mentem Walt Disneyvel együtt dolgozni. De Walt Disneynek fogala sem volt errõl."
1948-ban találkozott egy csoport karikaturistával, köztük Harvey Kurtzmannal és Will Elderrel, akik késõbb megalapítják a MAD magazint. Ugyancsak találkozott Georges Troisfontainessel, a belga képregénykiadóval, aki üzleti útra ment New Yorkba. Az õ munkafelkérésére került Brüsszelbe, a World Presshez Goscinny, aki már nagyon vágyott szülõföldjére.
1951 döntõ fordulata Albert Uderzo megismerése. Onnantól fogva Goscinny csak történeteket írt. A duó több francia és belga lapnak készített olyan képregényeket, mint a Jehan Pistolet, a Luc Junior stb. Ezen idõszakban álltak elõ az indián karakterrel, Oumpah-Pahhal is.
Goscinny igen aktív volt az 50-es évek elején. A Spirou-nak is dolgozott Morrissal karöltve, akinek produktív kapcsolatuk kimeneteleként Lucky Lucke történeteket írt.
1956-ban Goscinny, Uderzo és Charlier egy mai névvel reklámügynökségnek titulálható, amolyan író/mûvész társaságot alapítottak Edipresse/Edifrance néven.
1959-ben a Luxembourg rádió (a késõbbi RTL) szponzorálni kívánt egy kifejezetten gyermekekre specializálódott csoportot. Õk lettek az. A Pilote magazin október 29.-i számában egy apró gall harcos, Asterix hosszú karrierjének elsõ lépéseit tette meg. 1961-ben Goscinnyt tették meg a lap szerkesztõjének.
Goscinny vezetésével a magazin sok változást élt meg, és alkamazták a legjobb francia karikaturistákat. Goscinny megváltoztatta a komikum világát, kifejlesztette a "szerkesztõi politikát", és kulcsszerepet játszott a kilencedik mûvészet tehetségeinek felkutatásában.
1967-ben házasságot kötött Gilberte Pollaro-Milloval, és 1968-ban született lánya, Annie.
A Pilote-ot 1968 májusa után hagyta magára, hogy kizárólag saját munkáival foglalkozhasson. Sok Asterix, Lucky Luke (Maurice de Bévere azaz Morris-szal), és Zinged (Tabaryval) történetet írt, és közremûködött az Asterix rajzfilmek készítésében is.
Korán ment el, Párizsban, 1977 november 5.-én.
René Goscinny 1926 augusztus 11-én született Párizsban. 1928-ban szülei Argentínába, Buenos Airesbe vitték, ahol boldog gyermekkorát töltötte.
Tanulmányait a francia Lyche-ben folytatta, közvetlen a 2. Világháború elõtt. A mindenki megnevettetésére való törekvés valószínûleg félénkségét kompenzálta. Korán rajzolni kezdett, inspirálták a szívesen olvasott illusztrált történetek.
Egyik elsõ munkahelye reklámügynökség volt, ahol is problémákba ütközött a munkaadó elvárásainak teljesítése.
"Az elsõ szerzõdésem egy olivaolaj üveg cimkéjének tervezésére szólt. Az ügyfél meztelen nõt akart. Nem találtam az összefüggést... valójában arról volt szó, hogy jobban szerette a csupasz nõt az olivánál. Úgy véltem, a reklámozásnak megvannak a maga nehézségei..."
New Yorkba emigrált 1945-ben a nagybácsija meghívására, abban a reményben, hogy rajzfilmekbõl fog megélni, de csak tolmácsként tud elhelyezkedni. Nagyon nem erre számított, fõként, hogy nem bõvülõ angol tudása három dologra korlátozódik: Colerige három sorára, egy Shakespeare idézetre, és egy kevésbé hasznos mondatra, ami az asztal helyét taglalja a plafon és a padló között.
"Az Államokba mentem Walt Disneyvel együtt dolgozni. De Walt Disneynek fogala sem volt errõl."
1948-ban találkozott egy csoport karikaturistával, köztük Harvey Kurtzmannal és Will Elderrel, akik késõbb megalapítják a MAD magazint. Ugyancsak találkozott Georges Troisfontainessel, a belga képregénykiadóval, aki üzleti útra ment New Yorkba. Az õ munkafelkérésére került Brüsszelbe, a World Presshez Goscinny, aki már nagyon vágyott szülõföldjére.
1951 döntõ fordulata Albert Uderzo megismerése. Onnantól fogva Goscinny csak történeteket írt. A duó több francia és belga lapnak készített olyan képregényeket, mint a Jehan Pistolet, a Luc Junior stb. Ezen idõszakban álltak elõ az indián karakterrel, Oumpah-Pahhal is.
Goscinny igen aktív volt az 50-es évek elején. A Spirou-nak is dolgozott Morrissal karöltve, akinek produktív kapcsolatuk kimeneteleként Lucky Lucke történeteket írt.
1956-ban Goscinny, Uderzo és Charlier egy mai névvel reklámügynökségnek titulálható, amolyan író/mûvész társaságot alapítottak Edipresse/Edifrance néven.
1959-ben a Luxembourg rádió (a késõbbi RTL) szponzorálni kívánt egy kifejezetten gyermekekre specializálódott csoportot. Õk lettek az. A Pilote magazin október 29.-i számában egy apró gall harcos, Asterix hosszú karrierjének elsõ lépéseit tette meg. 1961-ben Goscinnyt tették meg a lap szerkesztõjének.
Goscinny vezetésével a magazin sok változást élt meg, és alkamazták a legjobb francia karikaturistákat. Goscinny megváltoztatta a komikum világát, kifejlesztette a "szerkesztõi politikát", és kulcsszerepet játszott a kilencedik mûvészet tehetségeinek felkutatásában.
1967-ben házasságot kötött Gilberte Pollaro-Milloval, és 1968-ban született lánya, Annie.
A Pilote-ot 1968 májusa után hagyta magára, hogy kizárólag saját munkáival foglalkozhasson. Sok Asterix, Lucky Luke (Maurice de Bévere azaz Morris-szal), és Zinged (Tabaryval) történetet írt, és közremûködött az Asterix rajzfilmek készítésében is.
Korán ment el, Párizsban, 1977 november 5.-én.
Született
1926. augusztus 14.
Párizs
Párizs
Meghalt
1977. november 5.
Párizs
Párizs