A dzsungel ezen szegletében paradicsomi állapotok uralkodtak, mert a kétlábúak már emberemlékezet óta nem jártak az arany városában. Az állatok zavartalanul éltek egymás mellett. Semmi sem törte meg az őserdő nyugalmas ritmusát: a csúszkálást, mászkálást, ugrándozást, szökdécselést és repkedést. Voltak, akik folyton ettek és akadtak olyanok is, akiket megettek.
De nemrég visszatértek a betolakodók. Amint megérkeztek, máris lekaparták a falakról a csillogó fémet, de később a kék villám elkergette őket. Ismét csend honolt a város felett. Néhányan az őserdőbe menekültek.