Mozaik (2001) #39

A spanyol királyság északkeleti részén, Katalóniában, a nemes Don Alfonzó Roncalpradó ősi kastélyát alakította át fogadóvá, hogy növelje bevételeit, pontosabban azért, hogy egyáltalán szert tegyen valamiféle bevételre.
Megérkeztek az első vendégek: egy francia gróf és egy pápai küldött. Mindketten a spanyol királyhoz igyekeztek. Éppen asztalhoz ültek - a kastély ura invitálta őket közös vacsorára - amikor betoppant a három manó. Egy hordó bort hoztak a közeli faluból.
Útközben megismerkedtek Stexelseft Widóval, egy augsburgi kereskedővel, aki szintén Madridba készült. Feladata, hogy családja megbízásából beváltson a királynál egy záloglevelet. Don Alfonzó megkönnyebbült, amikor meglátta régi barátainkat. Nem csak a bort várta sóvárogva, de azt is remélte, hogy a három manó képes lesz feloldani a kissé feszült légkört. Először érkeztek ugyanis, hogy a fogadóban fizető vendégek, és a Don szeretett volna mindent jól intézni.