Mozaik (2001) #47 - Widó fantasztikus kalandja
Ratius Kiadó , 2005. augusztus
szín:
Színes
formátum: Puha borítós
méret: Füzet 165 x 235
oldalak száma: 36
ár: 448.00 HUF
ISBN/ISSN: 1587-5407
; Befejezett sorozat
|
Funkciók
Widó fantasztikus kalandja
eredeti cím: Widos phantastische Abenteuer, eredeti megjelenés: Mosaik 264, 1997. december, oldalak száma: 31
Rajzoló
Színek
Fordító
Tartalom
Fönn a magasban, Punto Perdidó erődjének tornyában a három manó káprázatos trópusi naplemente szemtanúja lehetett. A hullámok zúgtak a sötétben, a kormányzó pedig hosszan panaszkodott arról az unalomról, ami ezt a helyet uralta. Pedig alapítói nyüzsgő városnak képzelték a jövendő települést. Olyan kikötőnek építették ahonnan az aranyat szállíthatják majd Eldorádóból Európába. Emberek ezrei éltek volna itt. Színházat, sőt operát álmodott ide a kormányzó. Sajnálatos módon azonban Eldorádót sosem találták meg. Így lett a Portodoro aranykikötőjéből a dögletes unalom Punto Perdidója. Az erődön kívül csak egy kis kastély emlékeztetett az egykori nagy reményekre. Akinek ott fenn épp szolgálatot kellett teljesítenie, annak minden bizonnyal meggyűlt a baja főnökével. Amikor Stexelseft Widó azzal dicsekedett, hogy megtalálja az arany országát, a kormányzó nyomban kész volt őt támogatni. Az erőd fegyvertárában időközben Widó egy konkvisztárdorhoz illően öltözött fel. Abraxnak és Brabaxnak egészen más gondjai voltak. Legjobb barátjuk, Califax nyomtalanul eltűnt. El sem tudták képzelni, hogy hol lehet. Amikor azonban megtudták, hogy még ezen az elveszett helyen is üzemel egy kis kocsma, hirtelen megvilágosodott, hol találhatják meg Califaxot. Nyilván a fogadó konyhája körül lebzsel...
Értékeld a történetet
Az értékeléshez lépj be.
Hozzáadva: ZoTyA, 2005-07-31 08:58:17
Módosítva: ZoTyA, 2017-11-23 15:08:34