Mozaik (2001) #59

A sors csúnya tréfát űzött velem, s ne legyen Csetepaté márki a nevem, ha nem igaz, amit most elmesélek! A fülledt amazóniai dzsungelen át tartó hajsza és rengeteg fáradozás után végre sikerült a hihetetlenül értékes Inticapac birtokába jutnom. Ezt az aranyfigurát, melynek igazi értéke a benne rejlő kristálykoponya, egy balga fickó, Stexelseft Widó kapta a pogány vadaktól! Idővel én lettem a jogos tulajdonosa, mert sikerült kis drágaságomat az angol kalóz, Francis Drake kajütjéből ellopnom.

Donna Ferrentes, aki mellesleg egy elég kiismerhetetlen perszóna, felajánlotta, hogy segít a koponya eladásában, hiszen kiváló kapcsolatai vannak a londoni üzleti világban. Amikor az Inticapac-kal Drake hajóját készültünk elhagyni, az Abrafaxok riadót fújtak. Legyenek ezért háromszor átkozottak! Ezután a Donnával az Aranytehén fullasztó rakterében hintáztunk az óceánon. Szerencsémre a kristálykoponya elrablását nem vették észre, így el tudtam rejteni a hajón. Később Drake a szélcsend miatt arra kényszerített, hogy hajóját csónakkal húzzuk. Az őrült kalóz ugyanis fejébe vette, hogy megtámadja a spanyolok legerősebb hajóját. Amikor látótávolságba értünk, elszakítottam a vontatókötelet és a spanyolok felé eveztem. A spanyol ágyúk majd megtanítják Drake-et a helyes viselkedésre - gondoltam magamban. Pechemre épp akkor ismét szél kerekedett és Drake gúnyosan vigyorogva elhajózott mellettünk.

Védtelenül himbálództunk kis csónakunkban a végtelen vízsivatag tetején. Már majdnem feladtuk a reményt, amikor feltűnt egy spanyol flotta...